Vidéki honfoglalás a fővárosban

A nyarat idéző kora délelőtti napsütésben hatalmas sürgés-forgás kezdődött a patinás Vajdahunyad vár környékén. A fehér sátrak árnya alatt készülő sült kolbász, palacsinta, lángos és más helyi specialitás garmadájának illata már messziről érezhető volt, nem kímélve azokat a bizonyos pavlovi reflexeket. 

De nem csak a kulináris élvezeteknek áldozhatott az a több ezer érdeklődő, aki kilátogatott a II. vidék napjára a Városligetbe. Az egyes régiók és megyék felvonultatták egyebek között turisztikai kuriózumaikat, hagyományaikat, művészetüket, de nem maradtak ki az őstermelők jellegzetes régiós, helyi árui sem. 

Bakó Ildikó takácsi tojásfestő népi iparművész a helyszínen is festette a törékeny, karcolt és viasszal írott műremekeket
(Fotó: Orosz Péter)

Rendkívül gazdag volt a kínálat sajtokból, mézfajtákból, borokból és házi pálinkákból, valamint népi kéz- és iparművészeti termékekből. A fából készült pavilonokban és standokon sok helyütt nem csak termékbemutatót, de ingyenes kóstolót is tartottak a látogatók legnagyobb örömére. 

Ottjártunkkor tapasztaltuk, hogy nagyon sokan nem tudtak ellenállni a kulináris és egyéb aromás csábításnak, szépen fogytak a boros- és pálinkásflaskák, fafaragások, festett tojások, fazekas dísz- és használati tárgyak. 

Akinek pedig a pénztárcája szűkössége gátat szabott a csábításnak vagy épp elfáradt a színes forgatagban, egész nap ingyenes kulturális és családi programokon, koncerteken, bábszínházi előadásokon, kézműves-foglalkozásokon vehetett részt. 

Rengeteg külföldi last minute turista tűnt fel a tömegben, akik ki tudja, hogyan csöppentek oda, de láthatóan nagyon élvezték az eseménydús forgatagot. Kattintgatták fényképezőgépeiket, próbáltak együtt ropni a néptáncosokkal vagy csak pózoltak a népviseletbe öltözött szereplőkkel. 

Külön látványosság volt a Zala megyei Resznek település által rendezett tízpróbás Parasztolimpia, amelyen az ország mind a hét régiójának fiataljai mérték össze erejüket, ügyességüket és gyorsaságukat különféle tréfás feladatokban.
 
Bakó Ildikó takácsi tojásfestő népi iparművész, a magyar kultúra lovagja már másodszor vett részt a vidék napján. Azzal is elvarázsolta a látogatókat, hogy a kiállított darabokon kívül a helyszínen is festette a törékeny, karcolt és viasszal írott műremekeket. 

Ezenkívül csuhéból és kókuszdióból készült babákat és figurákat is hozott magával. A kizárólag természetes anyagokat használó, míves munkáival külföldi bemutatókat is megjárt népi iparművésznő abszolút pozitívan értékelte az ismételt fővárosi bemutatkozás lehetőségét, már csak azért is, mert alig győzte pótolni a folyamatosan fogyó tojásokat. 

Kérdésünkre elmondta, hogy tervei szerint jövőre sem fog hiányozni a részt vevő művészek listájáról. A szomszéd standon a bodorfai Kardos Róbert fafaragó konyhai eszközeit és dísztárgyait csodáltuk meg, mellette két hölgy gyöngyökből fűzött nyakékei és ékszerei ejtették rabul a szemünket. 

Fekete László Veszprém megyei termelő a saját borait mutatta be a vidék napján. Először vett részt a programban, s csak azt sajnálta, hogy nem szombatra vagy vasárnapra tették az eseményt. 

Szerinte akkor még többen ízlelhették volna meg remek nedűit, s talán az eladott palackok száma is megtöbbszöröződhetett volna. Panaszra azonban nincs oka  summázta tapasztalatait. 
 
A remekbe sikerült bemutatót Palya Beának, a 2008. év magyar kultúra követe kitüntetettjének és a Csináljuk a fesztivált című tévéműsor résztvevőinek fergeteges koncertje zárta. 

*

A Leader az Európai Unió 2001-2002-ben az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása céljából indult vidékfejlesztési programja. Támogatja az alulról jövő kezdeményezéseket, és a helyi közösségek önszerveződésén, a társadalom különböző csoportjainak (önkormányzatok, vállalkozások, civil szerveződések) együttműködésén alapul. 

Magyarország 2004. évi uniós csatlakozása lehetővé tette, hogy uniós pénzekből a hazai mezőgazdasági termelők, a vidéken élők is forráshoz jussanak. 

Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, amely 2007. és 2013. közti időszakra határozza meg a vidékfejlesztés stratégiáját. 

A Leader-programba 2009-ig 3019 település (az ország településeinek 96 százaléka) és több mint 12 000 szervezet kapcsolódott be. Az ország lakosságának mintegy 44 százaléka érintett a Leaderben.