Művészet és lakótér - Nyitott ház, nyitott galéria

A házat is áthatja ez a különleges légkör, amit a galéria, vagyis a kettejük művészete által életre hívott képek még inkább fokoznak. A helyszín régi is, új is számukra, az óbudavári, természet-közeli otthon után kicsikét furcsa szomszédok között, zárt telken, forgalmas utcában lakni, de ez az utca mégiscsak azon a településen van, ahol a Boda-családnak birtoka van, ahol házasságuk hajnalán eltöltöttek néhány évet.

Az óbudavári otthont némi nosztalgiával emlegetik, amibe az utóbbi évek küzdelmei jelentős lemondást kevernek: az öreg ház egyre több munkát adott, míg végül be kellett látniuk, nincs értelme újítgatni. A paloznaki otthon kényelmesebb, a falfűtés megkönnyíti a házigazda életét, ugyanakkor a galéria, amely Óbudaváron is otthonuk része volt, is helyet kaphat. Az alsó szinten az előtér, a kiszolgálóhelyiségek (fürdő, konyha) mellett elvezető folyosó, majd a tágas, világos nappali is telis-tele van a házaspár festményeivel.

Nyáron az ülőalkalmatosságok is kikerülnek innen a teraszra, ahonnan széles, szép panoráma nyílik a Balatonra. A tóra, mely új motívumként jelenik meg a festményeken.

Ha a berendezés nem foglalja a helyet, Kati itt hódolhat kedvtelésének - ami egyúttal a család testi-lelki felfrissülését is szolgálja -, a hangmasszázsnak. Megfordult már benne, mondja, hogy ilyesmivel komolyabban, hivatásszerűen foglalkozzon és mások fájdalmát, feszültségét is oldja hangtálai segítségével, de a festés szenvedélye mindeddig legyőzte ezt a vágyat.

A házaspár a nappali mellett alakította ki a dolgozót, a műhelyt, ami a látogató számára meglepő, minthogy ez a tér egyik leghomályosabb helyisége, de Boda Balázs azt mondja, hozzá lehet szokni, hogy a mesterséges fényt kompenzálja a szem, s a képre lámpafénynél is a valóságos színek kerüljenek.

A ház-cserét nagy szerencse kísérte, meséli Balázs, az óbudavárit hosszas kínálás után adták el, az újba viszont majdhogynem belebotlottak. Akkori tulajdonosa nagy szeretettel és gondossággal építtette, a házaspár csak egyet sajnál: egyedülálló asszonyként a felső szintet nem használta. Így oda most szűk lépcsősor vezet fel és a ház adottságai nem nagyon kínálnak más megoldást a tetőtérbe való feljutásra. Itt vannak a szobák: Fruzsináé, gimnazista lányuké és a házaspáré. (És itt őrzi Balázs a Katinak festett Siskin-reprót, egy csodaszép romantikus erdőrészletet.)

Bár ez a harmadik évük Paloznakon, a ház és környéke még nem nyerte el végleges formáját. Szeretnék még szélesbe, még hívogatóbbra tárni kapujukat: jöjjön bátran, akinek kedve támad, a galériába. A kérem, csengessen tábla a kutya miatt szükséges. Ha Balázson múlna, még a kerítést is lebontaná, az se álljon a közönség útjába.

Tevékeny részesei a falu életének

Nagyobb munka lesz a kertet kialakítani. A régi gyümölcsfákat már kivágták, most befüvesítették. A sziklás, kemény, csekély termőréteget tartalmazó föld nem sok lehetőséget kínál. Balázs ( kínai stílust) japánkertet akart, kövekkel, törpefákkal, egyelőre azonban beérik a szép pázsittal, és a tóval - ehhez Óbudaváron is ragaszkodtak.

No és persze ahhoz, hogy alkotó, tevékeny részesei legyenek a településnek, ahol élnek. Az idei falunapra Balázs például már most Paloznakot bemutató képeket fest, melyeket a hagyományos eseményen kiállítanak.