Dr. Kovács Zoltán: most zajlik a közigazgatás rendszerváltása

Január 1-jén tizennégy, addig önállóan működő területi államigazgatási szervezet integrációjával létrejött a megyei hivatal. Persze, ez így múlt időben igazán csak papíron történt meg. A konkrét átalakításról az új hivatal vezetőjét, a kormánymegbízotti rangban dolgozó dr. Kovács Zoltánt kérdeztük.

Győrffy Árpád

- Én úgy gondolom, hogy nemcsak egyszerűen valamilyen átszervezés folyik, hanem most zajlik a közigazgatás rendszerváltása. Egy olyan integrált középszintű, területi közigazgatási szervet alakítunk ki, amelyik megyei szinten ellátja és koordinálja az állami feladatokat. E téren a legerősebb szervezet lesz. Különösen fontos a kormányablakok - az egyablakos ügyintézési rendszer - kialakítása, működtetése és bővítése, amellyel reményeim szerint az állampolgárok járnak jól.

Az átalakítási feladat nagyságát talán érzékelteti, hogy a 14 szervezet összerakásával egy olyan új, sokmilliárdos költségvetésű szervezet jön létre, aminek jó néhány telephelye és közel 900 dolgozója van. A munkának még az elején vagyunk. Van egy ideiglenes szervezeti és működési szabályzatunk, zajlanak a leltárok, átadás-átvételek, meg kell csinálni  a költségvetési zárásokat, el kell készíteni az egységes költségvetést. A következő másfél-két hónap fleg ezzel telik.

- Mennyi közük lesz a megyében működő más állami szervekhez?

- Vannak olyan szervezetek, amelyek nem integrálódnak a kormányhivatalba, például a statisztikai hivatal, az államkincstár vagy a most összekapcsolódott APEH és vámhivatal megyei szervei. Ezeknél koordinációs feladata és bizonyos kérdésekben véleményezési joga lesz a kormányhivatalnak.

- Ki lesz a főnöke a szakigazgatási szerveknek?

- A rendszer osztott irányítással működik. Szakmai kérdésekben az illetékes minisztériumoknak van irányí-tási joga, a működés pedig a kormányhivatalhoz tartozik.

- Az egyes szakigazgatási szervek vezetőivel kapcsolatban ki rendelkezik a kinevezési joggal? A rendszer most zajló kiépítésénél megmaradnak-e automatikusan az állások?

- A kormányhivatal vezetőjének az érintett ágazati miniszterrel együttműködve kell a vezetők kinevezéséről dönteni. A kormányváltást követően részben már új kinevezettek kerültek az integrációba bevont szervezetek élére, így esetükben csak formai megerősítésről lesz szó. Persze, nincs kizárva, hogy egy-egy pozícióba új ember kerüljön. Azt már most tudom mondani, hogy a közigazgatási hivatal tavaly kinevezett vezetője, dr. Nagylaki Csilla a továbbiakban is marad, a kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője főigazgatóként. Hétfőn felterjesztettem a dokumentumait a közigazgatási miniszterhez, mert a kinevező a miniszter.

 

- Hogy fog kinézni és hogyan működik az új szervezet?

- A törzshivatal a korábbi megyei közigazgatási hivatal jogutódjaként jött létre, ehhez kapcsolódik az oktatási hivatal. A többi szervezet az ÁNTSZ-től a földhivatalon át, a megyei egészségbiztosítási szervezetig a jövőben a közös hivatal részeként, szakigazgatási szervként fog működni. Az egységes hivatalnak köszönhetően remélhetőleg gyorsabb, pontosabb lesz a munka, és szemléletváltásnak is be kell következnie  legalábbis ezt szeretném. Másrészt nem kell az eddigi nagyságrendű közigazgatást megyei szinten fenntartani.

- Hol tudnak konkrétan spórolni a pénzzel, állásokkal?

- Vannak olyan funkcionális feladatok, amiket elég egy helyen, a kormányhivatalban ellátni. Ilyen például a pénzügyek intézése, amit a 14 eddigi szervezet helyett egyetlen főosztály fog végezni, a szakigazgatási szerveknél minimális szolgáltatás marad. Hasonló elven működtetjük majd a humán erőforrásokkal való gazdálkodást, az informatikai hátteret. Már önmagában az is jelentős megtakarítást eredményezhet, hogy a beszerzéseket a jövőben egy egységként végezzük. Úgy számolom, hogy ez az integráció és koncentráció a béreknél, működési kiadásoknál milliárdos nagyságrendű megtakarítást eredményezhet a megyében egy ciklus alatt.

- Lehet-e leépítésekre számítani?

 Mivel egy szervezet remélhetően hatékonyabban látja el a munkát, mint amikor 14 volt belőle, a jövőben nyilván nem kell annyi személy, mint amennyire korábban szükség volt.

- Ha jól tudom, az új funkciója nem fér össze a polgármesterséggel. Mi várható ebben, illetve marad-e továbbra is a Fidesz megyei elnöke?

- Mivel magamat nem ellenőrizhetem ebbéli funkci-ómban, a polgármesterség a jövőben valóban kizárt. Harminc napom lenne arra, hogy az ezzel kapcsolatos összeférhetetlenséget rendezzem. Én már hétfőn benyújtottam a lemondásomat, mert úgy tartom, ez így normális. A helyi választási bizottság dönt majd az időközi választás kiírásáról. A megyei pártelnöki tisztségemmel nincs ütközés. A Fidesz a nyár elején tart kongresszust, amin megválasztják az országos tisztségviselőket. Azt követően végigfut a tisztújítás az egész rendszeren, ami alapján eldől, kinek milyen munka jut a pártban.

- Marad-e pápai lakos, és egyáltalán, hol fog focizni a jövőben?

- Az új munkám jelentős részben Veszprémhez köt, de továbbra is a pápai választókerület országgyűlési képviselője maradok, ami itthon is sok feladatot ad. Vannak más kötelezettségeim, talán a pápai képviselő-testület is igényt tart még a tapasztalataimra, legalább stratégiai kérdésekben. A fentiek alapján úgy döntöttem, továbbra is Pápán lakom, a hétvégéimet itt akarom tölteni és focizni is itt fogok.
 

Kovács Zoltán (parlamenti önéletrajz frissítéssel)

Apai ágon tősgyökeres pápai, felmenői többsége a helyi közszférában dolgozott. Gyermekei közül Eszter diplomás külkereskedő, Zoltán joghallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
 
A Türr István Gimnáziumban érettségizett, majd 1982-ben jogi diplomát szerzett az ELTE-n. Ezt követően 1990-ig a Pápai Ügyvédi Munkaközösség tagja.
 
1990-ben Pápa város polgármesterévé választották, mely tisztséget immár a hatodik ciklusban látta el.
 
1990-1993 között a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke.

1994-1998-ig és 2002-2010-ig a közgyűlés tagja, illetve tanácsnoka.
 
1998 óta  immár a 4. ciklust megkezdve  Veszprém megye 3. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselője, 2000-től frakcióvezető-helyettes.

Az Országgyűlés több bizottságának (nemzetbiztonsági, rendészeti, önkormányzati) tagjaként vagy tisztségviselőjeként dolgozott.

2010 májusától az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke.
 
1988-ban lépett be a Fideszbe, a párt egyik helyi alapítója. Az országos választmánynak 1993 óta tagja, 2003-tól alelnöke.

2000 óta a Veszprém megyei választmány elnöke. A Fidesz önkormányzati tagozatának alelnöke, a párt parlamenti frakciójában az - önkormányzati kabinet - vezetője.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!