Egyhavi bér a kaució a pénzzel dolgozóktól

A tervezetben szerepel, hogy a munkaköre ellátása során kollégájától vagy harmadik személytől pénzt vagy más értéket átvevő vagy átadó dolgozótól kérhetné a munkaadó cég a legfeljebb az egyhavi alapbérnek megfelelő összeget. A pénz kártérítésül szolgálna a foglalkoztatónak, a munkaviszony megszűnésekor azonban az összeget a dolgozónak a kamatokkal együtt vissza kell fizetni. Információk szerint nem a munkáltatók, hanem a kormányoldal által felvetett ötlet döntően a kereskedelmi és a vendéglátásban tevékenykedő, pénzzel dolgozó alkalmazottakat érintené. A jogszabálytervezet nem csak az újakat érintené, hanem a már régóta alkalmazásban állókat is.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a munkaadók részéről minden olyan törekvés támogatható, amelyik az anyagi javak megóvására ösztönöz, és amelyik a vagyon megőrzését ésszerűen szolgálja. Nem lehet cél azonban az, hogy a munkavállalót lehetetlen helyzetbe hozzák. Nemzetközi felmérések azt bizonyítják, hogy az üzletekből az áruérték egy százaléka eltűnik, ennek zöme a lopások miatt van. Bár az alkalmazottak túlnyomó többsége tisztességes, a lopások egy részét a dolgozók követik el.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke az első között tiltakozott a tervezet ellen. Szerinte a törvénytervezet szövege ugyan kölcsönös megállapodásról szól, de a gyakorlatban a munkáltató nyomást gyakorolhat a dolgozóra.