Megdől Einstein elmélete?

Két hónapja, szeptember 23-án fizikusok azt a bejelentést tették, hogy a Gran Sasso nevű laboratórium felé a CERN részecskegyorsítóból kilőtt neutrínók 0,002 százalékkal hamarabb értek célba, mint ahogy várni lehetett volna, azaz egyelőre megmagyarázhatatlan módon, de úgy tűnik, átlépték a fénysebességet. Ez pedig jelenlegi ismereteink szerint akár azt is jelenthetné, hogy Einstein relativitáselmélete, miszerint semmi sem  képes a fénynél gyorsabban haladni, megdőlhet. Lukács Béla elméleti fizikus ezt a kérdést boncolgatta a szkeptikusok legutóbbi, székesfehérvári konferenciáján A Szabadművelődés Házában.

- A neutrínók gond nélkül átmennek 700 kilométernyi földkérgen, mert nem lépnek kölcsönhatásba a normál anyaggal, így érkeztek meg  a Gran Sasso laboratóriumába azon a bizonyos napon. Mégpedig az állítás szerint átlagban hatvan nanoszekundummal hamarabb, mint ahogy fénysebességgel várható lett volna, azaz hat kilométer per másodperccel gyorsabban mentek, mint a fénysebesség. A chicago-i Fermi Lab már bejelentette, hogy ellenőrzésként meg kívánják ismételni a kísérletet. Lenne egy ideális helyszín a kísérlet megismétlésére, a japán Kamiokande laboratórium, ám ez a márciusi földrengés óta nem üzemel - vázolta a jelenlegi tényállást Lukács Béla.

Ettől a pillanattól kezdve három lehetőség létezik:  az egyik az, hogy a mérés kiértékelésében valami hiba van, ezt ellenőrzi majd a következő hónapokban a Fermi Lab. A hiba lehetősége egyébként simán elképzelhető, hiszen ha a genfi berendezés és a Gran Sasso közelebb van egymáshoz húsz méterrel, mint ahogy azt  eddig gondolták, akkor máris megvan a magyarázat az eltérésre. (Az olaszok a GPS-rendszert használták, szerintük tehát pontos  volt a két objektum távolságának meghatározása.) A levegőben  alapesetben is vannak össze-vissza  neutrínók, ezek is bekeverhettek a mérésbe.

A második lehetőség viszont az, hogy nem igaz a relativitáselmélet.  Arisztotelész paradigmája a világ működéséről 1900 évig élt, aztán jött Newton, aki új paradigmát állított fel, ami 250 évig bírta, őt követte Einstein, akinek a teóriája 106 évet már élt. Vajon mennyi van még neki hátra?  Nem lenne senki nagyon meglepődve, ha kiderülne, hogy Einstein egy nem abszolúte igaz elméletet állított fel, s ehelyett máshogy kell leírni a világ működését.
A probléma azonban  ezzel csak az - fogalmazott a népszerű elméleti fizikus -,  hogy a CERN nagy hadronütköztetőjében a protonok a nyugalmi energiájuk hétezerszerésével mozognak, mégpedig  hajszálpontosan a speciális relativitáselmélet alapján kiszámolt pályán!

A harmadik lehetőség pedig az, hogy a neutrínók valahogy mégiscsak  kivételt képeznek a relativitáselmélet szabályai alól. Ez egy politikus szájából akár elfogadható magyarázat is lehetne, de nem úgy a fizikában.

- Hogy milyen a világ valójában, azt nem tudjuk, ám azt igen: olyan nincs, hogy egyrészt van négydimenziós tér-idő,  a kísérletek másik része szerint viszont mégsincs. Ajánlatos tehát azt a teóriát elvetni, hogy minden, mi nem neutrínó, fénysebességnél lassabban mozog, de a neutrínó ennél egy kicsit gyorsabb haladásra is képes. Lehet, hogy a speciális relativitáselméletet két év múlva ki kell dobni, de nem valószínű. Mert ebben az esetben az általános relativitáselméletnek is befejeződne a pályafutása. Mindez pedig azt jelentené, hogy a világegyetem szerkezetéről, fejlődéséről vallott nézeteink érvénytelenné válnának, s majd az új paradigmában - amit húsz év múlva megalkot valaki - újra ki kell számolni, hogy mi van. Ezért én egyelőre azt mondom, nyugi, nyugi, egy év múlva többet fogunk tudni. Egyelőre nincs ok az einsteini paradigma kihajítására. Nemcsak azért, mert nincs helyette más, hanem azért, mert nagyobb a valószínűsége annak, hogy az olasz csoport valamit nem vett figyelmbe.