Reményvesztett lakosság

Tovább csökkent - 13 ponttal - a GfK komplex Fogyasztói Bizalom Indexe (FBI) 2011 decemberében az őszi eredményekhez képest. Az FBI jelenlegi értéke a szeptemberi 130,1 ponttal szemben 117,5 pont, ami rövid távon legközelebb a 2009. márciusi értékhez áll, amikor nyakunkban volt a válság. A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) is mintegy 21 pontot zuhant és értéke így mindössze 119,4 pont. Az FVI csökkenésének oka, hogy romlott mind a háztartások várható pénzügyi helyzetének, mind az ország várható gazdasági helyzetének megítélése.

Ez utóbbi esetében különösen a  12 hónapra vonatkozó várakozások romlottak.
A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) enyhén - 2,7 ponttal - csökkent és 115,4 ponton állt 2011 decemberében. A munkanélküliségről túlsúlyba kerültek a negatív vélekedések 2011 decemberében az előző negyedévhez képest: a lakosság több mint fele (54 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére a korábbi 46 százalékkal szemben. Az inflációs várakozások hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság 91 százaléka továbbra is az áremelkedésekre számít. A válaszadók átlagosan kilencszázalékos drágulást várnak a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások kedvezőtlenek: tízből hatan az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számítanak, vagyis a reáljövedelmük csökkenését jósolják. A hitelfelvételi kedv nem változott: a lakosság 23 százaléka úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, a szeptemberi 69 százalékkal szemben decemberben a megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem venne fel hitelt. Ennek hátterében az áll, hogy a lakosság több mint fele (55 százalék) a hitelkamatok növekedésére számít.

A megtakarításokról szóló vélemények szintén alig változtak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 37 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban betervezett vásárlásra, 16 százalék szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, azaz decemberben már majdnem minden második magyar  venne lakást. A lakosság másik közel fele (45 százalék) jó befektetésnek tartja a lakásvásárlást. Lakása eladását mindössze öt százalék tartja érdemesnek.

Hazánkat nem érte el a kedvező hatás

"Míg Németországban a tavalyi év végén javultak a fogyasztói és jövedelmi várakozások, sajnálatos módon hazánkat nem érte el ez a pozitív trend. A mutatókban a reményvesztettség és a kilátástalanság érződik, akár a családok, akár az ország helyzetét nézzük. Nálunk már az is nagy előrelépés volna, ha megállna a csökkenő tendencia, és a lakosságnak lenne oka bizakodva tekinteni a jövőbe" - mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.