Teljes élet időskorban is

Időskorban fogynak a barátok, csökken a fizikai erő, lassul a mozgás, apad a tudás, az emlékezet mérséklődik, ezeknek az intenzitását lehet csökkenti, ha az idősek aktív, teljes életet élnek.  A nyugdíjasokat többszörös hátrány éri: megváltoznak életkörülményeik, elveszítik munkahelyi kapcsolataikat, hatvan százalékuk valamilyen okból - betegség, magány, alacsony jövedelem, rossz lakhatási viszonyok, alacsony iskolázottság - hátrányos helyzetű, csak egy részük él aktív életet, jár klubokba.

Maróti Rezső, Veszprém egykori tanácselnöke összefoglalta milyen hatások érték a nyugdíjasokat az elmúlt évtizedekben, milyen tényezők befolyásolták a helyzetüket. Jelentősen hatott az urbanizáció. Az 1980-as években Veszprém átlagéletkora 32 év volt, a lakosság egyharmada 18 éven aluli. A városba költözéssel a szülők hozták a gyerekeiket vagy azok a városban születtek, jobb lakhatási körülmények közé kerültek, a városban évente többszáz lakás épült, zömét a betelepülők foglalták el, ez javította az életviszonyaikat. Szinte minden évben épült egy új iskola, általános vagy középiskola, a gyereklétszám növekedése miatt szükség volt új intézményekre. Korábban jellemző volt a generációk együttélése, ezután már kevésbé. A korábbi családszerkezet felbomlott, az otthoni gondoskodás megszűnt.

 
- A gyerekközpontúság az egyik oldalról helyes - a szülők szeretnének mindent megadni a gyerekeiknek -, másrészről az ő szüleikre, a nagyszülőkre kevesebb idő, energia, figyelem jut, kevesebbet törődnek velük. A nagyszülők szerepe egyre inkább leszűkült a gyerekmegőrzési kategóriára, bár ezt tagadják, mondván, foglalkoznak is az unokákkal.
 
Az idősek összetétele is megváltozik, a "fiatal idősek" száma nő, az "idős idősek" száma fogy, változik a nemi összetétel is, hetven év fölött kétharmad a nők aránya.  Maróti Rezső úgy véli: idős korban is lehet teljes életet élni, új dolgokat - például idegen nyelvet, számítógépet - tanulni. Az idősek aktívan részt vehetnek a társadalmi, közösségi életben, ehhez nyújthatnak segítséget a Tettre Kész Szeniorok, a városi idősügyi tanács, a városi nyugdíjasklubok. Az idősek szerepet vállalhatnak a város társadalmi szervezeteiben, akár a városi döntések előkészítésébe is bele lehet vonni őket.



 

Az idősek 8 és fél százaléka, a fiatalok 26,7 százaléka jár színházba. Úságot nem olvas az idősek 21, a fiatalok 6,7 százaléka. Az idősek 3,6 százaléka látogat hangversenyeket, míg a fiatalok 23,3 százaléka. Azt idősekről azt gondolják, állandóan tévét néznek, de 15 százalék köztük a tévét nem nézők aránya.