Piacot rontanak a tévhitek

Vannak táplálkozási irányzatok, melyek egyenesen tiltják a tejfogyasztást és sokan azt hiszik, hogy például az ultrahomogénezett, rövidítve UHT-tejben tartósítószer van. Sánta Zoltán, a GfK Piackutató Intézet ügyfélcsoport vezetője,  a tejfogyasztással kapcsolatos   kutatás irányítója szerint ez  a  tévhit a fiatalabb, 8-12 éves gyerekek bizalmát a tejben még nem befolyásolja, de az idősebb, 13-14 évesekét  már igen. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint  2011-ben a magyarok átlagosan 67,01 liter tejet fogyasztottak fejenként, túlszárnyalva az Európai Unió átlagát ( évi 60,72 liter) és kétszer többet a világátlagnál (évi 32,68 liter). A tejfogyasztási ranglétra első helyén továbbra is az írek állnak évi  129,27 liter mennyiséggel, őket követik a finnek (125,78 liter), majd az Egyesül Királyság lakói (103,12 liter). Ha ehhez hozzávesszük, hogy az 1980-as években a magyar fogyasztás meghaladta a fejenkénti 150 litert, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy mi lehet a nagymértékű visszaesés oka.

A mezőgazdászok szerint a szarvasmarhatartás az állattenyésztés nehézipara, ha egy tejelő tehenet kivágnak, több év kell a pótlásához. Bár az ideális és az adottságaink azt tennék lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelők fele részben állattenyésztésben és fele részben növénytermesztéssel foglalkozzanak, az arány erősen eltolódott a növénytermesztés javára.

A hazai állatállomány tavaly is csökkent, örvendetes, hogy egyedül a szarvasmarha állományban történt mérsékelt gyarapodás. A szarvasmarhák száma az elmúlt években valamelyest stabilizálódott,  2011-ben 698 ezret számláltak, miután az elmúlt két évtizedben erőteljesen fogyatkozott. Ezt azonban nem a hazai fogyasztás, hanem  a külföldi,  főként törökországi tenyész- és vágóállat kereslet felfujtása okozta.  A vágómarhából azonban tovább mérséklődött a termelés. 

Az állati termékek közül tehéntejből 1,7 milliárd litert, három százalékkal többet termeltek a gazdaságok. Ez azonban még nem látszik meg a fogyasztáson. Bár növekszik a tudatos, a magyar árukat keresők aránya, a savanyított termékeknél és a tejdesszerteknél még mindig igen sok az importált cikk. A háztartások 2010-ben összesen 3499 milliárd forintot költöttek élelmiszerekre és élvezeti cikkekre,  ami fogyasztási kiadásaik közel 24száztalékának felel meg. Ez az arány az elmúlt évtized során  előbb csökkent, 2005-öt követően lassú növekedésnek indult, 2009-ben és 2010-ben azonban ismét mérséklődött,  ami  a válság miatt csökkenő háztartási kiadásokkal kapcsolható össze. 
  
A tej  a tévhitek ellenére egészséges ital, már évtizedek óta megrendezik május végén a világnapját is, hogy felhívják a figyelmet a fogyasztásának fontosságára.   Magyarországon a gyerekes háztartások a legnagyobb tejfogyasztók. Azok a háztartások ugyanis, ahol 14 év alatti gyermek él, 30 szúázalékkal több tejet vittek haza vásárlásaik során, öt-hat alkalommal gyakrabban vesznek tejet és egyszerre nagyobb mennyiségben. A gyermekes háztartások vásárláskor előnyben részesítik a hosszabb ideig jól eltartható UHT tejet.