Levelet írtak a kormányfőnek az iszapkárosultak

Lakást, támogatást, anyagi javakat kaptunk, és lassan meg is nyugodtak a kedélyek, bár a katasztrófát elfelejteni nem lehet - kezdték a a Naplónak is eljuttatott levelet a károsultak, köztük Horváth Károly és Horváth Ferenc. Rámutattak: kárigényeiket annak idején a károkozó Magyar Alumínium (Mal) Zrt.-vel szemben megfogalmazták. A levélből kiderült még: sérelmezik, hogy igényük benyújtása nem ingyenes, annak az adott összeget érintő egy százalék illetéke van, és ez vonatkozik a nem vagyoni kárra is. Kifogásolták továbbá, hogy kárukat igazoló szakértői véleményhez újabb díjat kell fizetniük.

Horváth Ferenc, Kalányos István, Szövérfi Gellért, Baranyai János, Horváth Károlyné és Kálmán Tamás az Orbán Viktornak írt levéllel (Fotó: Györkös József)

„Amikor rákérdeztünk arra, hogy miért ilyen magas a szakértői díjra fizetendő összeg, akkor szóban arról tájékoztattak bennünket, hogy a szakértő majd kijön a helyszínre, és megnézi, hogy valóban olyan értéket képviselnek-e a vagyontárgyaink, amit megjelöltünk. Mi csak azt kérdeztük, hogy mégis hová jön a szakértő, hiszen házunk helyén üres föld van, ingóságaink pedig az utolsó darabig a megsemmisítőbe kerültek” – áll többek között a levélben.

Nehezményezik az emberek, hogy a felszámolási szabályok alapján a kárigényeket sorrendben elégítik ki, és ebben ők az utolsók. Azt is mondták nekik, hogy a cég vagyona nem elegendő arra, hogy nekik is jusson belőle.

Dr. Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna, a Veszprémi Törvényszék elnökhelyettese kérdésünkre leszögezte: a felszámolási eljárásban érvényesített követelések nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének egy százalékát, legfeljebb 200 ezer forintot elkülönített számlára befizesse. A felszámolási eljárásban érvényesített kártérítési igény tekintetében a bíróság ugyanazt az eljárást végzi, mint az egyéb polgári, kártérítési perben, ahol az igényt érvényesítő félnek kell bizonyítani a kártérítési összeg megalapozottságát. A bíróság jogszabályi kötelezettségének tett eleget, amikor a feleket ezen bizonyítási teherről, a várható költségekről tájékoztatta. Mivel többféle igényt érvényesítettek a károsultak, ennek megfelelően kell az eljárás során több szakértőt is igénybe venni. Azoknak az ügyfeleknek, akiknek jövedelme a külön jogszabályban meghatározott mértéket nem éri el, szakértői díjat előlegezniük nem kell, mivel költségmentességre jogosultak.

A szakértői szemle azokra a vagyontárgyakra vonatkozhat, amelyek még megtekinthetők, egyéb megsemmisült vagyontárgyak állapotát más módon kell bizonyítani, tanúval, fényképpel. Azt, hogy a felszámoló a befolyt vételárból hogyan elégíti ki az igényeket, a felszámolási törvény állapítja meg, és az ott meghatározott sorrend szerint járhat el – hangsúlyozta a törvényszék elnökhelyettese. Magyar Gábor ügyvéd szerint nem a felszámolási eljárás törvényi szabályozásával van probléma. A károsultak nehézségei részben abból fakadnak, hogy a kormány elengedte a Mal Zrt. kezét, hagyta bedőlni a céget. A hitelezői igényérvényesítés másik akadálya, hogy a felszámolási eljárást végző bíróság szigorúan értelmezi a költségmentesség feltételeit, így a megadására irányuló kérelmeket elutasítja. Ennek az a következménye, hogy az állami felszámoló által vitatott követeléseknél a hitelező kénytelen az őt ért károk bizonyításának költségeit előlegezni. Ez pedig sokuk számára elviselhetetlen anyagi terhet jelent.