Ahol jó élni és dolgozni

A falu tavaly megválasztott polgármestere fejében mindig vannak új elképzelések és célok. Szerinte ez az, ami mozgatórugóként előbbre visz és életkedvet ad.

- Nincs annál jobb, mint kitűzni egy célt, és azt elérni - vallja a mindig mosolygós polgármester.

Takácsné Légrádi Edina Székesfehérvárról származik, két évvel ezelőtt költözött a családjával a faluba. De már ezt megelőzően is Farkasgyepűn tevékenykedett, immár nyolc éve. Korábban helyi adóügyekkel, ügyfélkezeléssel foglalkozott, illetve anyakönyvvezetői feladatokat látott el. Amikor az önkormányzati választások előtt a faluból többen megkeresték, először nem vállalta a polgármesteri jelölést. Aztán úgy gondolta, hogy sokat tudna tenni a településért, és azóta már meg is valósította több elképzelését. Büszke arra, hogy önerőből három új buszmegállót alakítottak ki, a temetőben kannatartó készült öntözőkannákkal felszerelve, új falugondnoki autót kaptak, és további fejlesztéseket indítottak el.

- Sok tennivaló akad még a községben, mint például a járdák felújítása, a nem aszfaltozott útszakaszok burkolása, vízelvezető árkok karbantartása, az utcanévtáblák kicserélése, egy kopjafa felállítása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére, a faluház előtti tér burkolása, illetve a futballpálya és a játszótér rendbetétele, valamint a temető és a ravatalozó karbantartása, felújítása - sorolta Takácsné Légrádi Edina az elképzeléseit.

A nyolcas főút városlődi szakasza és Pápa között található falut erdő övezi. Neve a farkasok és az ellenük rakott gyepű - vagyis tüskés bozótból rakott kerítés - szavak összevonásából keletkezett, amit 1401-ben, Zsigmond király korában említettek először. Nemcsak a természeti adottságai, hanem a közösség összetartó ereje teszi különlegessé a települést.

A községben számos közösségi program elindult az elmúlt bő fél év alatt. Több évnyi kihagyás újra nyugdíjas napot szerveztek, új programként adventi vásárt és a hagyományokhoz híven Mikulás és karácsonyi műsort rendeztek. A tüdőgyógyintézettel együttműködve egészséges életmód programokat valósítottak meg szűrővizsgálatokkal, főzőklubbal és többféle mozgási lehetőséggel, a hastánc heti rendszerességgel működik. Népszerű volt a természetgyógyászati előadás és a képzőművészek kiállítása. Bűn- és balesetmegelőzési programok indulnak sportos vetélkedővel, kézműves foglalkozással és játszóházzal.

- A közösségi élet nagyon jó, jobb, mint más településeken. Farkasgyepű egy élhető falu, mert jellemző az összefogás. Fiatalok és idősek együtt vesznek részt a programokon. A Gyöngyvirág tánccsoport, a nyugdíjasklub és a Farkasgyepű Fejlődéséért Egyesület, valamint a német nemzetiségi önkormányzat szinte egy nagy családot kovácsol a falu lakóiból - hangsúlyozta a polgármester, majd hozzátette, hogy nincsenek problémás családok a településen. Nem jellemző a munkanélküliség, hiszen a szanatórium és a Bakonyerdő Zrt. sok itt élő embernek biztosít álláslehetőséget.

A gyerekek többsége óvodába és iskolába a szomszédos Városlődre jár iskolabusszal, illetve néhányan Pápára vagy Veszprémbe utaznak. Ahol a szülők korán mennek dolgozni, a faluházba reggel hat órától vihetik a gyerekeket, ahol felügyelet mellett eltölthetik az időt iskolakezdésig. Az óvodásokat egy felnőtt kíséri az intézménybe, majd délután hazahozza őket és a buszmegállóban a szülőnek átadja, így a legkisebbek is biztonságosan utazhatnak.

A kistelepülésen egy vegyesbolt és két vendéglátóegység működik. Újranyitották a teleház és könyvtárat, amelyet ugyancsak egy helyi fiatalasszony vezet. Több igényes falusi vendéglátással foglalkozó szálláshely is van, hiszen a Csurgó-kút és a pisztrángos tó télen-nyáron vonzza a turistákat. A 2006-ban átadott faluházban működik az önkormányzat, a háziorvos és a könyvtár, de az épület közösségi teret biztosít a helyi kluboknak, illetve cégek és társaságok rendezvényeinek: együtt egy helyen - fogalmazott a polgármester.

- A helyi képviselő-testület öttagú, a legfontosabb kérdésekben egyetértünk. Szeretnénk még vonzóbbá tenni Farkasgyepűt és a falu lélekszámát növelni - nyilatkozta Takácsné Légrádi Edina. A polgármester három kívánságaként azt fogalmazta meg, hogy egészséget mindenkinek, további jó együttműködést a civil szervezetekkel, összetartást és fejlődést szeretne. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyiek neves napja a július első szombatján esedékes falunap és búcsú, amelyre színes programokkal készülnek.

A falu szélén, az erdő mellett él Ágh Magdolna, aki nyugdíjasként költözött nagyszülei birtokára.

Ágh Magdolna

- A nagyapám erdész volt, a Veszprém megyei püspökség erdőgondnoka. Ő építette ezt a házat közel nyolcvan évvel ezelőtt - mondta Magdolna, aki aktív éveiben Veszprémben dolgozott tisztviselőként. Az asszony nagy becsben őrzi emlékeit, otthona kincsekkel teli. Szívesen mesél a régi időkről és mutatja a megsárgult képeket az egykori strandról és kisvasútról, a faluról és a családjáról. Ágh Magdolna könyvet is írt a nagyapjáról és a Bakonyról Üdv az erdésznek címmel, amely tavaly jelent meg.

- A kiadvány személyes emlékeken és dokumentumokon keresztül mutatja be a huszadik század első felében az életet és a falut. Öt évnyi munkám fekszik benne - számolt be a szerző, aki további dokumentumokat adott át történészeknek tanulmányozásra, hiszen a nagyapja megjárta a Balkánt és a harctéri naplóit megőrizte.

A faluban Magdi néninek szólított asszony aktív közösségi életet él, a helyi nyugdíjasklub tevékenységét koordinálja. Havonta egyszer összejönnek közel harmincan, beszélgetnek, esznek, isznak, kirándulnak. Szívesen részt vesznek egészségmegőrző programokban, de például a templom takarításában is lehet rájuk számítani.

- Az itt élők ragaszkodnak a faluhoz - hangsúlyozta Magdolna, aki nagyon örül annak, hogy a polgármester fiatalos lendülettel látott neki a település fejlesztésének. Az asszony nem érzi hátrányát annak, hogy egy kis községben él, hiszen közel van több város és a megyeszékhely is.

A település egyik legsokoldalúbb egyénisége Mayer Nándor, aki tősgyökeres farkasgyepűi emberként minden lehetőséget megragad arra, hogy szülőfaluja javát szolgálja. A negyvenes évei közepén járó fiatalember vendéglátóipari egységet működtet családi vállalkozásban, továbbá kisvonatot üzemeltet az üzlettársával. Tagja az önkormányzati képviselő-testületnek és elnöke a Farkasgyepű Fejlődéséért Egyesületnek, egyházi szervezésű programokban is részt vesz.

Rudi Péter és Mayer Nándor

- Ha Farkasgyepű, Németbánya és Bakonyjákó német vendégeinek megértési problémája adódik, őket is hozzám irányítják - számolt be Nándor, aki három gyermeket nevelt fel. Legnagyobb lánya, Szabina, magyar válogatott kézilabdázó. Lilla vendéglátóipari technikus, Balázs kertész vállalkozó.

- Jó az élet Farkasgyepűn. Előnyben vagyunk más településekhez képest, hiszen itt jó a közlekedés, van helyi álláslehetőség, a környék remek kikapcsolódási lehetőségeket kínál - számolt be Mayer Nándor. A fiatalember elmondta, hogy sokféle tevékenysége mellett a vadászatban és a vadászatszervezésben találja meg a nyugalmat és a feltöltődést.

A faluban működő Gyöngyvirág tánccsoport vezetője, Farkas-Rujzam Anikó arról számolt be, hogy a közel húsz tagot számláló társaság leginkább a sváb hagyományokat ápolja tevékenysége során.

Rujzam Anikó

- Nyolc évvel ezelőtt egy karácsonyi fellépésre álltunk össze, aztán kedvet kaptunk a folytatáshoz - mondta a tánccsoport vezetője, aki általános iskolás korában ismerkedett meg a néptánccal. A farkasgyepűi fiatalasszony a bakonyjákói Német Nemzetiségi Általános Iskolába járt, majd idegenforgalmi technikumot végzett. A tüdőszanatórium dolgozójaként jelenleg nyolchónapos kislányával van gyesen.

- Együtt táncolnak a húszévesek a nyugdíjas korosztállyal, mindnyájan nagyon lelkesek, ügyesek és szorgalmasak - számolt be Anikó, aki alelnöke a német nemzetiségi önkormányzatnak, amely a tánccsoportot működteti. Rendszeres fellépői a helyi és környékbeli falunapoknak, illetve olyan országos rendezvények, mint például az őrségi tökfesztivál vagy a velemi gesztenyefesztivál, de külföldön is megfordultak már. A csoportvezető elmondta, hogy pályázat útján sikerült két garnitúra új táncruhát vásárolni, ami nagy öröm volt számukra. A táncosoknak egy kellemes hobbit jelent a csoport, amelyben kikapcsolódhatnak és a mozgás örömeit élvezhetik.

Gyöngyvirág tánccsoport

Bakonyjákóról jár Farkasgyepűre Rudi Péter plébános, akit nagyon aktív fiatalemberként jellemeznek a helybéliek. Az atya minden vasárnap este öt órakor tart misét a faluban, illetve minden csütörtökön három órakor a szanatóriumban.

- Rendkívül pozitív kép alakult ki bennem a farkasgyepűi emberekről. Folyamatban van a templom felújítása, ami széleskörű társadalmi összefogásban valósul meg. Jótékonysági bált is szerveztek a helyiek, amelynek bevételét a templom felújítására fordították - tájékoztatta lapunkat Rudi Péter. A plébánostól megtudtuk, hogy a farkasgyepűi Sarlós Boldogasszony templom helyben bányászott terméskőből készült, és 1909. július 1-jén szentelték fel.

A Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet főigazgatója, Medgyasszay Balázs lapunknak elmondta, hogy az 1920-as évek végén létrehozott intézmény kezdetben erdei iskolaként és üdülőtelepként működött, ahol tébécés gyermeket gyógyítottak. A 410 méternyi magasságban fekvő erdős vidék szubalpin éghajlata, illetve az országos átlagot meghaladó diagnosztikus és terápiás eszközpark a tüdőbetegek magas színvonalú aktív és légzés-rehabilitációt ellátását teszi lehetővé. Jelenleg 214 ágyon működik pulmonológia, pulmonológiai rehabilitációs és krónikus osztály.

A pápai székhelyű Bakonyerdő Zrt. több mint négyszázezer hektár közigazgatási területen belül 62 ezer hektárt meghaladó területen gazdálkodik. A zrt. farkasgyepűi erdészete több mint nyolcvan százaléka bükkös klímában található. Az éves fakitermelés 40-50 ezer nettó köbméter, de jelentős a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység is - tájékoztatta lapunkat Timár György, a Farkasgyepűi Erdészet igazgatója.