Előnyünk is lehet - Interjú dr. Herczog László munkaügyi miniszterrel

- A munkanélküliség jelentősen megugrott hazánkban, 15 évvel ezelőtt volt olyan magas szinten, mint most. Mindez csak a válság rovására írható?- A gazdaságban zajló folyamatok, a konjunktúra igen szoros összefüggésben van a foglalkoztatással. Mivel a munkanélküliség korábban stagnált, a mostani megugrás szerintem a válság rovására írható. A fejlett országokban - legyen szó USA-ról, Japánról - ugyancsak drámai módon megemelkedett a munkanélküliség. Ezek közös eredője a gazdasági világválság.

- Ezek szerint ha megindul a fejlődés, nő a foglalkoztatás is?

- Azt nem árt leszögezni, a gazdasági növekedés nem eredményez automatikusan foglalkoztatásnövekedést. Mondok egy példát. Tegyük fel, hogy makrogazdasági szempontból igen előnyös, hatékonyságnövelő fejlesztést hajtanak végre, ennek a segítségével sokkal kisebb ráfordítással nagyobb értéket állítanak elő, magyarul kevesebb vagy ugyanannyi emberrel oldanak meg nagyobb feladatokat. Persze ez egy munkaügyi miniszternek sosem öröm, de azt tudomásul kell venni, hogy a gazdaságot az ilyen fejlesztések is előre viszik.

- Térjünk vissza a mába. Mit tud tenni a minisztérium, a kormány, hogy a munkanélkülivé válás hatásait, magát a folyamatot tompítsa?

- A kormányzatok ilyenkor a klasszikus anticiklikus gazdaságpolitikát folytatják, vagyis állami támogatásokkal segítenek a bajba jutott vállalkozásoknak. Hazánk is próbálkozik ezzel, de a mi helyzetünk rosszabb, mint más európai országok esetében, hiszen nálunk jelentős a költségvetési hiány, így a pótlólagos erőforrásból is kevesebb áll rendelkezésünkre. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne állami támogatás, a munkaügyi tárca folyamatosan indít munkahelymegtartó programokat. A hazai források mellett erre rendelkezésünkre áll egy 30 milliárd forintos európai uniós pénzügyi keret is.

- Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatait a nyáron felfüggesztették. Miért?

- Nyilvánvaló, csak addig lehet egy pályázatot működtetni, amíg megvan hozzá a keretösszeg. Ebben az esetben az történt, hogy lejegyezték a rendelkezésre álló forrást. Hangsúlyozom, nem ez az egyetlen pályázat, más lehetőségek is vannak, ilyenek találhatók a minisztérium, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján is.

- A válságot elsősorban a fejlettebb Dunántúlon érezték meg, itt volt látványosabb az elbocsátási hullám. Egyes közgazdászok szerint a válságot követő időszak nem a Dunántúlon, hanem fejletlenebb Kelet-Magyarországon hoz látványos fejlődést. Osztja ezt a nézetet?

- Nem igazán, ami persze nem jelenti azt, hogy nekem van igazam. A gazdasági válságot átmeneti kapacitáskihasználás jellemzi. A fellendülés időszakában a Dunántúlon különösebb beruházások nélkül el lehet érni a korábbi szintet, Kelet-Magyarországon viszont ehhez beruházások kellenek. És egy-egy beruházás megvalósulása, lásd a Mercedes kecskeméti letelepedése, jelentős visszhanggal jár.

- Azt tapasztaltam, hogy a válság hatására a magyarországi leányvállalatoknál sokkal előbb intézkedtek, mint a nyugat-európai anyavállalatoknál. Ezzel még hatékonyabb környezetet teremtettek, ami vonzó lehet további befektetések előtt. Példaként mondom, hogy az Opel erősíteni kívánja szentgotthárdi jelenlétét. Ön szerint hazánk lehet a válság haszonélvezője?

- Remélem, így lesz. Nyugati közgazdászok mondták, az, hogy a fejlettebb államok nagy költségvetési hiánnyal próbálják finanszírozni a gazdaságot, rövid távon jó nekik, de hosszú távon ugyanolyan problémákat okozhat, mint Magyarországnak korábban ez okozott. Miután hazánknak költségvetési deficitje jelentősen javult, ez hosszabb távon kifejezetten előnyös lehet számunkra, mert akkor mi nem kényszerülünk olyan megszorító intézkedésekre, amelyekre a nyugati államok a későbbiekben rákényszerülnek. 

A befektetők mindig komplexen gondolkodnak, megvizsgálják a gazdasági környezetet, a szabályozókat, a bürokráciát, a korrupciót, a bérköltséget, a képzettséget és egyebeket - mindezek figyelembevételével döntenek. Úgy gondolom, Magyarországnak nem rosszak az esélyei, de azt ne feledjük, a mai világban semmit nem adnak ingyen.