Túl vagyunk a nehezén?

A válság időszakában nehéz előrejelzést készíteni, hiszen ijedtség lett úrrá a gazdaság szereplői között. A válság legsúlyosabb szakasza 2008. október és 2009. márciusa közötti időszakra tehető, vagyis az a periódus befejezettnek tekinthető. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a helyzet jó, 2009. IV. negyedévében még rossz adatok várhatóak.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézetnél az éves visszaesés ütemét hat százalékra teszik, kicsivel derűlátóbbak, mint a kormány, amely 6,5-7 százalék körüli visszaesésre számít. 2010-re növekvő optimizmussal tekintenek, de ezzel együtt is messze leszünk a válság előtti helyzethez képest.

Mindezt dr. Palócz Éva vezérigazgató jelentette ki a Megyeházán, amikor a Top 100 kiadvány bemutatója kapcsán értékelte, elemezte hazánk gazdasági állapotát.

Előadásában az általános és relatív magyar gazdasági helyzetről szólva kijelentette, az országnak ha lassan is, de javuló a külső megítélése. A külgazdasági egyensúly terén ugyancsak pozitív változások tapasztalhatók.

Örömteli, hogy ismét megindult az állampapír-piaci finanszírozás. Noha Kelet-Közép-Európában nálunk a legnagyobb a GDP visszaesése, relatív pozíciónk mégis javult.

A külpiaci kilátások is kedvezőbben alakulnak, javulnak a konjunktúra indikátorok. A 2009. januári, márciusi mélyponthoz képest az euróövezet országaiban, az Egyesült Államokban, Japánban, Kínában egyaránt a növekedésben bíznak.

A recesszió már elérte a mélypontját hazánk legnagyobb partnerénél, Németországban is. A mélypont ez év márciusában volt, ez időszaktól már pozitív várakozásokat jelez a konjunktúrabarométer.

A második negyedévben már lassuló csökkenés tapasztalható a magyar gazdaságban is, ennek köszönhetően már nem kirívóan rossz a magyar relatív pozíció. A visegrádi országokhoz mérten sem vagyunk rossz helyzetben.

2007-ban Szlovákiában még 10 százalékos volt a GDP növekedése, ami 2009-re négy százalékos mínuszba hajlik. Csehország három éven keresztül stabil négy százalékos növekedést produkált, ma 3-3,5 százalékos mínusznál járnak.

Lengyelország ma is 1,5-2 százalékos GDP növekedést tud felmutatni. Hazánk pedig plusz négy százalékról indulva köt ki a mínusz hat százaléknál.

A vállalkozói szféra beruházásai hullámzóak voltak, de trendjében 2004 óta csökkenő tendenciát mutat. Az állami beruházások ezzel szemben már enyhén emelkedő szintet jeleznek, a 2006-08 közötti csökkenést némi emelkedés váltotta fel.