Megállapodott a bizalom

A két szervezet által közösen mért komplex fogyasztóibizalom-index (FBI) értéke nem változott az előző időszakhoz képest, tavaly június óta stabil, jelenleg 146,1 ponton áll. A fogyasztói várakozások indexe (FVI) az elmúlt időszakokban szinte változatlan maradt, értéke tavaly decemberben 176,1 pont, ami a válság előtt mért szinthez képest viszonylag magas.

A vásárlási hajlandóság indexének (VHI) alakulása ingadozó a válsággal érintett periódusokban, de stabilizálódni látszik egy viszonylag alacsonyabb szinten, értéke jelenleg 112,8 pont. Az index értéke nem emelkedett jelentősen a karácsony előtti hetekben, vagyis elmondható, hogy a lakosság továbbra is óvatos és hajlandó visszafogni a vásárlásait.

- Ugyan az előző évben meghozott gazdasági döntések, különböző törvénymódosítások következményei még csak az idei évben realizálódnak, az eredményekben már tükröződik a lakosság megfontoltsága - értékelte a trendeket Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

A munkanélküliségre vonatkozó várakozásokkal kapcsolatos információk tekintetében megosztott a lakosság: a tavalyi év decemberében a többség (59 százalék) tovább-ra is a munkanélküliség növekedésére számít, a lakosság egynegyede azonban a ráta stagnálását, egytizede pedig már a csökkenését várja. Az inflációs várakozások nem változtak az előző időszakhoz képest: a lakosság háromnegyede szerint az árak emelkedni fognak a következő időszakban. A felmérés során megkérdezett emberek átlagosan 7,9 százalékos inflációval számolnak a következő tizenkét hónapban.

Az árak változása a lakosság reáljövedelmét is befolyásolja. A megkérdezettek egynegyede számít az inflációval azonos mértékű jövedelemnövekedésre a következő egy-két évben, 55 százalékuk pedig az inflációnál kisebb mértékű növekedést vár, vagyis ők a reáljövedelmük csökkenésére számítanak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly novemberben az áremelkedés 5,2 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, a január-novemberi időszakban pedig 4,1 százalék. Arra a kérdésre, hogy jobban vagy rosszabbul élnek, mint egy évvel ezelőtt, a válaszadók 63 százaléka azt válaszolta, hogy rosszabbul él, valószínűleg anyagi helyzete is romlani fog a közeljövőben. Ráadásul rövid távon nem is bíznak a saját maguk és a családjuk anyagi körülményeinek javulásában.

A hitelfelvétellel és a megtakarításokkal kapcsolatban nem változott jelentősen a megkérdezettek véleménye. A lakosság nagy része sem megtakarításai felhasználásával, sem hitelfelvétellel nem vásárolna. Bár a válaszadók közel 50 százaléka szerint érdemes lenne most lakásba befektetni, a megkérdezettek egyharmada jelenleg mégsem venne fel hitelt. Ugyanennyien számítanak a következő tizenkét hónapban a hitelkamatok növekedésére.

Az előző negyedévhez hasonlóan tavaly decemberben a megkérdezetteknek csaknem a fele szerint nem megfelelő az idő a megtakarításaik felhasználására, 27 százalékuk nem rendelkezik megtakarítással. A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv sem változott a tavalyi utolsó negyedévben, a válaszadók egyötöde nem vásárolna most nagyobb háztartási eszközt, ha mégis megteszi, azt a szükségesség határozza meg.