Nem szűnik a zaj - Csak részben tett eleget a hiánypótlási felhívásnak

Éppen egy éve foglalkoztunk a gyulafirátóti asztalos, Horváth Lajos ügyével. A szakember a zajhatármérési eljárás miatt keveredett vitába a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel (KDKTVF).

Műhelyét több mint húsz évvel ezelőtt nyitotta. Ötévente zajt is méret, de még soha nem került a határérték közelébe sem, tevékenységével a helyieket sem zavarja. A jogszabály betűje szerint tavaly zajmérésre kötelezték, aminek nem kívánt eleget tenni. Ügye akkor azzal zárult, hogy a hatóság az eljárást megszüntette.

Azt hitte, ezzel örökre vége a hatósági levelezésnek, vitának. Tévedett. Idén  februárban levelet kapott a KDKTVF-től, melyben arról értesítették, hogy zajvédelmi kötelezés kiadására irányuló eljárás indult vele szemben. Erre azért van szükség, mert közvetlen környezetében művelődési ház, családi házak fekszenek, s a jogszabály szerint, ahol védendő létesítmények találhatók, ott a zajmérés előírt. És a közigazgatási eljárásért fizetni is kell.

A Napló megkeresésésére Csehóné dr. Szilasi Rita KDKTVF-igazgató kifejtette, hogy  a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályairól rendelkező jogszabály alapján minden olyan telephelynek (zajforrás-üzemeltetőnek), amely a jogszabály hatálybalépésekor működött, zajkibocsátási határérték-megállapítást kell kérnie a felügyelőségtől, aminek a határideje egyébként 2009. január 1-je volt. A kérelem alól mentességet azok élveznek, akik bizonyítják: hatásterületükön védendő létesítmény nem található.

A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemre indult eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét a jogszabály állapítja meg. Amennyiben egy ügyfél ezt a díjat nem fizeti meg, illetve nem tartozik a költség alól mentesülők kategóriájába, az eljárást a felügyelőség megszünteti.

Horváth Lajos kezdeményezte a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó eljárás megindí- tását, ám a felügyelőség hiánypótlási felhívásának csak részben tett eleget, és az igazgatási szolgáltatási díjat sem fizette meg.

Az eljárás megszűnése nem a kérelem benyújtása alól mentesítette őt, hanem az eljárás folytatására a fenti okok miatt akkor nem volt lehetőség. Ilyen esetben a jogszabály egyértelműen az eljárás hivatalból történő folytatására utasítja a felügyelőséget, ez történt az idén.

Amennyiben egy üzemeltető méltányossági kérelmet nyújt be, az nem vonatkozhat a kérelem benyújtása alóli mentességre, hanem a benyújtás határidejének módosítására. A hatóság a feladat során maximális együttérzéssel, segítőkészen, de a jogszabályi kötelezettség kikényszerítése mellett végzi munkáját, nyomatékosított az igazgató asszony.

Mára sokkal kevesebb lett a munkája

Úgy tűnik, visszatértünk az egy évvel ezelőtti állapothoz, s egy jottányit sem kerültünk közelebb a végleges megoldáshoz.

Horváth Lajos tevékenysége a válság nyomán beszűkült, megrendelései elmaradtak, munkatársaitól vált meg. Az évekkel ezelőtti zajkibocsátásnak csak a töredékét produkálja.

Ha eddig nem zavart senkit sem, most aztán végképp nem fog, ha elfogadja ezt a jogszabály, ha nem. Jelenleg még a vállalkozás léte is veszélyben forog. Ugyanakkor teljességgel érthető a jogalkalmazó KDKTVF álláspontja is, egy jogállamban a jogszabály betűje minden állampolgárra egységesen alkalmazandó.

Ezek után egy kérdés marad: mi lehet a megoldás? Horváth Lajos végleg befejezze tevékenységét, vagy kap még lélegzetvételnyi időt?