Gazdaság

2011.12.01. 15:50

Mellár: fordulatra van szükség a gazdaságpolitikában

Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség - mondta Mellár Tamás közgazdász professzor a GKI Gazdaságkutató Zrt. által "Újratervezés" címen rendezett csütörtöki budapesti konferencián, ahol Chikán Attila, a Budapest Corvinus Egytem tanára az innováció ösztönzését szorgalmazta, Raskó György agrárközgazdász pedig a magyar élelmiszerek piacvesztésének okait elemezte.

MTI

Az IMF-fel való kapcsolatfelvétel és a Moody's leminősítése lényegében bizonyítványosztást jelent a kormány számára - rögzítette Mellár Tamás. Véleménye szerint a valutaalap a különadók határidőre való kivezetését, a végtörlesztési folyamat lezárását és kiadáscsökkentést kéri majd. Megfogalmazása szerint "a kormány a tárgyalások során várhatóan elmegy majd a falig, hogy védje a jelenlegi gazdaságpolitikát".

A bevezetett neokonzervatív, etatista és patrióta jellegű gazdaságpolitikát elemezve a KSH volt elnöke elmondta: a hazai nagytőke védelme és helyzetbe hozása önmagában nem jelent megoldást, emellett új egyezséget kell kötni a külföldi tőkével, amely segíti a hazai kis- és középvállalkozásokat is.

A szükséges gazdaságpolitikai fordulat elemei között említette Mellár Tamás a gazdaság ágazati szerkezetének átalakítását: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a megújuló energiát előállító ágazatok fejlesztését, komplett értékláncok kialakítását.

A hazai élelmiszeripar folyamatos piacvesztést szenved el a belföldi piacon, ami jelzi versenyképességének romlását - "válaszolt" Mellár Tamás tézisére Raskó György. Az ismert agrárközgazdász elmondta: 2000 óta a magyar élelmiszertermelés 23 százalékkal zsugorodott, ez az utóbbi hét év alatt 700 milliárd forintot jelent.  Jelenleg az import aránya a hazai sertésfogyasztásban, illetve a tej- és tejtermékfogyasztásban 40-42 százalék, a baromfi-termékeknél 13 százalék.

A bizonytalan makrogazdasági környezet éppúgy szerepet játszik a piacvesztésben, mint az iparszerű termelést és feldolgozást körülvevő ellenséges kommunikáció - magyarázta az agrárközgazdász. Ehhez járul a feketegazdaság 20 százalékos aránya, ami egyes ágazatokban, így a hús- és baromfiágazatban megközelíti a 30 százalékot, így nem csoda, hogy egyes termelők befejezik a termelést.

A fogyasztó először az árat, aztán a minőséget, majd a márkanevet nézi, és csak azután a termék eredetét, így a Vidékfejlesztési Minisztérium törekvése a magyar termék, hazai élelmiszer, hazai feldolgozású élelmiszer meghatározására teljesen felesleges, nem is szólva arról, hogy Brüsszel nem is engedi - magyarázta Raskó György.

Az agrárvállalkozó saját példáján mutatta be, hogy egy jelentős új hitelfelvétel szinte lehetetlenné válik: amíg szeptemberben a BUBOR felett 3,5 százalékkal és 1,5 százalékos kezelési költséggel indult a hitelfelvételi ügylete, addig a tárgyalás mostani lezárásakor a bank ajánlata 4,9 százalékos felárról és 10,2 százalékos kezelési költségről szólt, ami azt jelenti, hogy nem kíván hitelezni a bank, hiszen ezek a feltételek elfogadhatatlanok.

Mivel Magyarországon aligha lehet erőforrás alapú, azaz nyersanyagbázisra épülő vagy befektetés alapú - külföldiek bankbetéteit vonzó - növekedést megvalósítani, marad az innováció  alapú növekedési program - fejtette ki Chikán Attila. Az egyetemi  tanár szerint az innováció lényege, hogy a világ olyan termékért hajlandó jó árat fizetni, ami Magyarországon több hozzáadott értéket, főleg szellemi értéket tartalmaz. Ezért is érthetetlen, hogy innovációs járulék, mint adó, rontja a versenyképességet, a gyógyszeripart különadóval terheli a kormány, és az innovációra eddig fordított kormányzati ráfordítás csökken - tette hozzá.

Az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere szerint másik jól eladható "magyar érték" az ország helyzete nyomán kiaknázható logisztikai tevékenység, javunkra fordítva azt a múltbeli tanulságot, hogy a "hadak útján" fekszik Magyarország.

Annak ellenére, hogy a logisztika és kapcsolt ágazatai a GDP 9-10 százalékát adják, jelenleg "nem érzékelek stratégiát az ágazat fejlesztésére", ez a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium között lebeg - jellemezte a helyzetet Chikán Attila, szorgalmazva a logisztikai fejlesztések koordinációját.

A magyar vállalati szerkezetét elemezve a közgazdász professzor elmondta: a multinacionális vállalatok egyértelmű hatékonysági előnnyel rendelkeznek, ami továbbra is húzóerőt jelenthet  a magyar gazdaságnak. A multik tevékenységének tovagyűrűző hatása van a kkv-szektorra is, ezt a szektor segíteni kell, de nem úgy, hogy szembeállítjuk a multikkal - magyarázta Chikán Attila.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában