Helyre kell állítani a bizalmat

Többek között erről is beszélt dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke mondta, amikor az MKT Veszprém Megyei Szervezetének újjáalakuló ülésén vett részt Veszprémben. Előadásában a professzor bemutatta az európai válságkezelés két szakaszát.

2008 és 2010 között alapvetően hasonlóak voltak az első gazdaságpolitikai reakciók, ekkor a fő feladat a visszaesés megfékezése, a megfelelő ösztönzés alkalmazása volt. 2011-től megújuló válságkezelési stratégiákat lehetett látni az Európai Unóban, többletterhet jelentettek a korábbi ösztönzések költségei, kényszerítő feltétellé vált a pénzügyi stabilitás megőrzése. Ez fékezi a gazdasági dinamizmust, a válságból való gyors kilábalást, társadalompolitikai kockázatokat hoz. Meg kell találni a megfelelő harmóniát a stabilitási és a dinamizálási érdekek között - mondta.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint Magyarországot a 2008-2009-es időszakot óvatos kivárás, kiadáscsökkentés jellemezte, 2010-2011-ben pedig egy hiperaktív, aktivista beavatkozás következett. 2012-re egyértelművé vált, hogy fordulatra van szükség, ami egy óvatosabb, a hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartást jelent.

Dr. Kovács Árpád leszögezte, a bizalom rövid távú helyreállítása, majd fenntartása kulcskérdés. A bizalom helyreállítása lehetővé teszi olyan külső források azonnali bevonását, amelyek terhe nem növeli az államháztartási finanszírozás meglévő, igen mély gondjait és nem emelik a csőd kockázatát. A bizalom szolgálja a nemzetközi vállalatok hátterében működő honi beszállítók táborának megerősítését, a társadalom különböző rétegei közötti jövedelmi egyenlőtlenség és szociális feszültség elkerülését.

A hosszabb távú kihívások között a Költségvetési Tanács elnöke kiemelte, a kockázati felárak jelentős csökkentése szükséges. A jelenlegi magyar forint- és devizahozamok mellett az államadósság átárazódása vetíthető előre, ami miatt a GDP-arányos kamatterhek bővülése évről-évre újabb növekedést lassító költségvetési korrekciókat tenne szükségessé. A konszolidáció alapvető érdekünk, mert vannak kritikus pontok, például a forint euróhoz viszonyított árfolyamának 340-350-ös értéke két héten túl finanszírozhatatlanná tenné az ország gazdaságát.

Az egyensúly megőrzése mellett erősíteni kell a gazdaság potenciális növekedési ütemét. Legnagyobb partnerünk változatlanul Németország, a német konjunktúra pozitív irányú változása fél éven belül a hazai gazdaság teljesítményének bővülésével jár.

Olyan közteherviselési rendszert szükséges kialakítani, amelyben az államháztartás és az államháztartási modernizáció finanszírozása külső források bevonása nélkül is hosszabb távon megoldható. Fontosnak tartotta a társadalmi-gazdasági versenyképességben a különbségek csökkentését, a szociális kohézió erősítését.

"Meg kell győznünk partnereinket, hogy amit teszünk, azt őszintén, az együttműködés szándékával és nem taktikai okokból tesszük" - zárta előadását dr. Kovács Árpád.

A Széll Kálmán-terv megoldást hozhat

Kovács Árpád szükségesnek tartotta, hogy rövid időn belül gazdaságpolitikai fordulat következzék be Magyarországon, ami a Széll Kálmán-terv eredeti célkitűzéseinek megerősítésével megoldható. Az új konvergencia program intézkedései várhatóan elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Nem kerülhető el néhány korábbi kormányzati intézkedés finombeállítása, a tömegközlekedés jelenlegi finanszírozásának megváltoztatása, az adózás rendszerének megváltoztatása. Mindez segítheti a 2013. évre előírt költségvetési hiány teljesítését, az Európai Uniós pénzügyminiszterek által kilátásba helyezett szankciók feloldását, a Nemzetközi Valutaalappal tervbe vett tárgyalások megindítását.