Megtakarítás szigorítással

Egy uniós irányelv értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimumkövetelményeket, amelyeket új épületek építésekor, valamint meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő és rosszul felújított épületek számát. A magyar követelmények még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harmincéves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és új építésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak, valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 1015 felújítási variációt elemztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy a fűtési rendszer korszerűsítése esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára olcsóbb megoldást a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás jelent.

- Ez a Magyarországon igen jellemző, 5060 évvel ezelőtt téglából épült családi házak esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül harminc év alatt körülbelül 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze nyolcmillió forint körül alakul - világított rá a kérdésre egy gyakorlati példán keresztül Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások meggyőzően alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épületfelújításokra is minden épülettípusra, mert ezzel igen jelentősen csökkenthető energia felhasználás.