Állat kell a dotációhoz?

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke tájékoztatása szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény birtokmaximumához kívánja igazítani a kormány az Európai Unióból származó földalapú támogatásokat. Tehát a törvényben megfogalmazott 1200 hektár (kivételes esetekben 1800 hektár) felett területalapú támogatást nem kívánnak nyújtani. Azt is megdöbbenéssel hallották, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybevételéből ki kívánják rekeszteni a csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat .

Tekintettel arra, hogy a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó földalapú támogatásokat megfogalmazó magyarországi szabályokat idén augusztus 1-ig be kell jelenteni az Európai Unióba, és ezek a döntések 2020-ig gyakorlatilag nem változtathatók meg, ezért a MOSZ elnöke soron kívüli egyeztetést kezdeményezett a témában Lázár Jánossal a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel.

A szervezet szerint, ha ez az elképzelés megvalósul, az jóvátehetetlen károkat okoz a mezőgazdaságban, rontja a vidék népességmegtartó képességét, az állatállomány további drasztikus leépülésével nemrég modernizált, versenyképes, hatékony állattartó telepek ellehetetlenülésével és bezárásával, 40-50 ezer legális, falusi, agrármunkahely megszűnésével járna.

A világon mindenütt, Magyarországon az agráradottságaink okán különösen, a mezőgazdasági termelés alapja a szántóföldi növénytermelés. Érthetetlen, hogy a hatékony, versenyképes, az export árualap meghatározó hányadát előállító növénytermesztő gazdákat miért kívánják ellehetetleníteni. A magyar mezőgazdaság duális szerkezetű. Jogi személyiségű vállalkozások, szövetkezetek használják a termőföld mintegy 45 százalékát. A sertésállomány 70, a tejelő tehénállomány mintegy 80 százaléka itt található.