Fontos tudnivalók az életjáradéki szerződésről (x)

A teljesítések gyakorisága és az összeg nagysága a felek megállapodásának tárgyát képezik, a legelterjedtebbek azonban a havi gyakoriságú teljesítést kikötő szerződések.

Életjáradéki szerződés lehet az ideális megoldás, ha az eltartást tervező személy másképp nem juthat ingatlanhoz. Akár azért, mert nincs elég önereje, vagy a BAR-listán való szereplés miatt nem kap hitelt. Ma már számos ügyvédi iroda nyújt többet, mint pl. egy becsületsértés miatti jogi képviselet, hiszen adatbázisokat tartanak fenn, ahol az életjáradéki szerződést kereső ingatlantulajdonosokat listázzák, s akiket jutalék fejében kiközvetítenek az eltartást vállaló személyeknek. Ezek az ügyvédi irodák akár a teljes szerződéskötési folyamat levezénylését is vállalják.

Eltartó lehet természetes, vagy jogi személy, eltartott csak természetes személy. Az életjáradéki szerződést írásba kell foglalni, főleg akkor, ha valóban ingatlanért cserébe vállalja az eltartó a meghatározott gyakoriságú pénzösszegek elküldését -, ingatlant csak írásos formában lehet átruházni. Az ilyen tárgyú szerződéseknél az eltartott az ingatlan tulajdonjogát átruházhatja úgy, hogy a haszonélvezeti jogot megtartja. A tartási kötelezettséget be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba is, hiszen így a szerződésben rögzített összegek elmaradása esetén az eltartott az ingatlan eladásakor is kérheti követelésének kifizetését a vevőtől. Fontos kitétel, hogy az eltartott az ingatlant élete végéig birtokolhatja, onnan akaratán kívül nem költöztethető ki.

Az életjáradéki szerződések módosíthatóak, vagy meg is szüntethetőek, erre többféle lehetőség nyílik. Mindkét fél közös akarata esetén a módosítás, vagy a megszüntetés a megfelelő jogi formák betartásával könnyen megoldható. A közös akarat azonban a legritkább esetben van meg, így általában bírósági döntés szükséges. Bírói ítélettel az életjáradéki szerződés módosítható, a bíró ekkor figyelembe veszi mindkét fél érdekét, és olyan döntést hoz, mellyel a felek közt fennálló szerződés még be tudja tölteni az eredeti célját.

Bíróság igénybevételével történik a tartási szerződés átváltoztatása is életjáradéki szerződéssé. A tartási szerződés olyan jogviszony a felek között, ahol az eltartó természetbeni szolgáltatással látja el az eltartottat a pénzügyi teljesítés helyett (pl. ellátja élelmiszerrel, gyógyszerekkel). Ha bármelyik fél úgy véli, hogy a természetbeni ellátás már nem tartható fenn, akkor bírósági ítélettel az átváltoztatható életjáradéki szerződéssé. A bíró ekkor olyan döntést hoz, ahol az életjáradék összege megfelel a természetbeni ellátás korábbi értékének, de befolyásolja ezt az eltartott életkora, személyes szükségleteinek mértéke, az eltartó anyagi helyzete és a szerződésben szereplő vagyontárgy értéke.

Az életjáradéki szerződésnél ügyelni kell a formai elemekre, többek között ez az a pont, ahol ismét képbe jön egy jól képzett ügyvéd. A nem megfelelő formai elemekkel elkészített életjáradéki szerződés megtámadható, akár semmissé is tehető. Ez különösen akkor fontos, ha az eltartottnak vannak törvényes örökösei, akik az eltartott halála után szeretnék megszerezni az általuk jogosnak tartott örökségüket. A megfelelő formai elemekkel felépített szerződés viszont akkor is érvényes lehet, ha az eltartó tudott az eltartott várható közeli haláláról, vagy az eltartott által kifizetett összegek meg sem közelítik a szerződésben rögzített ellentételezés valós értékét!