Veszélyben az ivóvizünk

Tóth József nyugalmazott egyetemi docenssel beszélgettünk a klímaváltozásról szóló sorozat kapcsán.

- A klímakutatók már a hetvenes évek óta kongatják a vészharangot, hogy amit teszünk, az nem mehet tovább büntetlenül.

- A sorozatban igyekeztünk megmutatni azt, hogy a klímaváltozás életünk miden területére hatással van. Kritikus helyzet állhat elő, ha nem lesz elegendő víz, ha az aszályosodás lesz a jellemző. De ilyen helyzetbe kerülhet a növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszerek előállítása, az élelmiszerbiztonság is. Ezekkel az őszi folytatásban szeretnénk foglakozni.

- Melyek a legfontosabb kihívások, melyekkel szembe kell néznünk?

- A legfontosabbak egyike, hogy legyen elegendő víz! Az Országos Vízügyi Főigazgatóság komoly programot hirdetett meg a minap vízkészleteink megőrzésére. Ez persze, ne jelentse azt számunkra, hogy nekünk, állampolgároknak nincs helyi feladatunk. Például helyi víztározók építése, az esővíz megtartása. Jómagam a csatornarendszerek megépítésének híve vagyok, mint ahogy a franciák tették. Össze kell kötni a kis folyócskákat, hogy a víz messze is eljuthasson, mindenkihez. Itthon legsürgetőbbnek a Duna-Tisza csatorna megépítését tartom, még mielőtt e vidék teljesen elsivatagosodna, mert akkor belső vándorlással is számolnunk kell.

Tóth József a csatornarendszerek megépítésének a híve. Fontos, hogy a víz messze is eljuthasson
Fotó: Szám Dorottya

- A cikkekben voltak olyan vélemények, miszerint a huszonnegyedik órában vagyunk, és olyanok is, hogy még a palackban a szellem és a kezünkben a sorsunk.

- Sokan azzal tolják el a feladatokat maguktól, hogy a bolygónknak vannak felmelegedési, lehűlési periódusai. Ez igaz, s az is, hogy évről érvre voltak és lesznek változások, szárazabb, nedvesebb, melegebb, hidegebb évszakok. De tény, hogy az utóbbi évek átlaghőmérséklete magasabb, mint 50-60 éve volt.

Az is bizonyított ma már, hogy ez az erősödő ütemű globális felmelegedés alapvetően az emberi tevékenység rovására írható. Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid a legszámottevőbb. De aggódjunk egy kicsit jobban! Ha a felmelegedés ilyen ütemben folytatódik, akkor északon, a fagyott víz alatt, a talajban lévő metán kiszabadul, aminek üvegházhatása a széndioxidénak 30-40-szerese. Hát, akkor lesz nagy hőség! A metán nagyon stabil vegyület, így sokkal hosszabb ideig parkol felettünk.

A globális felmelegedés hosszú, több évtizedes folyamat, de a mérések alapján úgy tűnik, mintha gyorsulna. A tudósok a legfontosabb feladatnak tartják a felmelegedési folyamat fékezését, s de jó is lenne annak megállítását. Arra is figyelmeztetnek, hogy ha 2050-ig nem sikerül jócskán lassítani a felmelegedés ütemét, akkor nehezen megfordítható folyamatok is bekövetkezhetnek, például szárazodás, elsivatagosodás. Úgy vélem a szellem már kinn van a palackból, s nagyon nehéz lesz majd visszagyömöszölni.

- Mi a legfontosabb teendőnk ebben a helyzetben?

- A szén-dioxid-kibocsátás haladéktalan csökkentése, mégpedig drasztikusan! Csak ez az egy irány létezik ma, s ezt nagyon komolyan kell venni! Alapvető feladat a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) felhasználásának igen jelentős csökkentése, akár mindenáron! Vagyis az egész energiastratégiánkat át kell fogalmazni alaposan! Igen fontos, sőt, sok mindent megoldó lépés lenne a megújuló energiákra való világméretű áttérés. Ezek közül most csak egyet emelek ki, s ez a napenergia. Országunkban is, növelni kell a naperőművek, a napelemes rendszerek telepítést. Még családi házaknál is. Ehhez persze támogatás is kell, s ez igényli a nagyarányú és széles, érdek nélküli pénzügyi összefogást.