Egymilliós elmaradás tagdíjból?

December közepén Veszprém megyében is jó pár vállalkozás kapott olyan levelet, aminek olvastán úgy érezték magukat a cég vezetői, mintha jeges vízzel öntötték volna őket nyakon. Hogyan máshogyan lehetne érzékeltetni azt a tényt, amikor arról értesülnek, hogy, bár nem folytatnak agrártevékenységet, elmaradt agrárkamarai tagdíjként két hét alatt csaknem egymillió forintot kellene befizetniük, különben ez a jókora tétel köztartozásnak minősül adóhivatali végrehajtással, elérhetetlen adóigazolással és minden egyéb nem kívánt következménnyel.

A különös történetnek persze van magyarázata, olyasmi, amit a futurológusok álmodnak; gép beszél géppel, és ki tudja, milyen viszonyban van mindezzel a valóság? (Közben pedig mindenki jóhiszeműen jár el.)

Radovits Tibor azt javasolja, hogy akik szerint nem jogos a fizetési felszólítás, azok keressék meg személyesen az agrárkamarát
Fotó: archív

Köztudott, hogy amikor egy vállalkozás megalakul, a tulajdonosok a tevékenységlistára mindent felírnak, amivel elképzelhető, hogy majd foglalkoznak: inkább legyen több a listában, mint hogy később kelljen bővíteni, újabb költségek és jókora időveszteségek árán. Most azonban visszaütött az előrelátás.

Történt, hogy 2013 óta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mintegy négymilliárd forintnyi - egyévnyi tagdíj - bevételi hiányt regisztrált. A tagdíj a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál egy kötelező, árbevétel-arányos tétel, évi összege maximum egymillió forint, tehát nem azonos a kereskedelmi és iparkamara évi regisztrációs díjával, ami ötezer forint.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adósokhoz intézett levelében olvasható a következő részlet: A kamarai tagság a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) erejénél fogva keletkezik, továbbá akkor, ha valaki a Törvényben és a kamara alapszabályában rögzítettek szerint önkéntesen vállal kamarai tagságot.

A kamarai tagság az alábbi esetekben keletkezik:

- Őstermelő esetében az őstermelői igazolvány kiváltásával.

- Egyéni vállalkozó esetén agrárgazdasági tevékenység bejegyzésével. Az agrárgazdasági tevékenységek listáját a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

- Gazdálkodó szervezet akkor kötelezett tagságra, ha a főtevékenysége agrárgazdasági tevékenység, vagy a melléktevékenységei között szerepel agrárgazdasági tevékenység, és egyúttal az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben is nyilván van tartva. Az agrárgazdasági tevékenységek listáját a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

- A földműves a földművesként történő nyilvántartásba vételével válik kamarai taggá.

- A mezőgazdasági termelőszervezet a mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vételével válik taggá.

Agrárgazdasági tevékenységnek a Törvény 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR-kódszámok szerinti tevékenységek minősülnek. Több TEÁOR-szám (2120, 3821, 4675, 7490, 7739 és a 8810-es) részben kamarai tagságot megalapozó, részben más típusú tevékenységet határoz meg. A közhiteles adatbázisból csak az állapítható meg, hogy kinél szerepel az érintett TEÁOR-számok bármelyike, de az nem, hogy a kamarai tagságot megalapozó tevékenységet ki folytatja. A NAK valamennyi ilyen TEÁOR-számmal rendelkező vállalkozást felvette, illetve felveszi a tagjegyzékébe. Ezeknek a cégeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy ezen TEÁOR-kódok alatt nem azt a tevékenységet folytatják, amely megalapozza a kamarai tagságot. A nyilatkozat alapján a NAK törli őket a nyilvántartásából.

Alapvetően a gazdálkodók felelőssége, hogy azt a jogszabályi környezetet, amelyben a tevékenységüket végzik, nyomon kövessék (vagy személyesen, vagy az általuk megbízott könyvelő, adótanácsadó, jogász által). A tagjegyzékbe való bejelentkezést tagságra kötelezettek számára a kamarai törvény írja elő.

Kíváncsiak voltunk arra, mit mond a kialakult helyzetről Radovits Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke:

- Még 2015 januárjától nyílt lehetőség arra, hogy összeérjenek a közhiteles adatbázisok, és kiderüljön, kikből áll az agrárkamara tagsága. Kialakult a négyszázezres adatbázis, és meg tudtuk állapítani, kik alkotják a nem fizető húsz százalékot. A nyolcvan százalék, amely fizeti a kötelező kamarai tagdíjat, joggal igényli, hogy ne csak az övék legyen ez a felelősség. A kamara folyamatosan jelezte, mivel jár a tagság, de egy ekkora bázisban lehetnek pontatlanságok, hibák, például azok az esetek, amikor olyan vállalkozások kaptak felszólítást, amelyek ténylegesen nem is folytatnak agrártevékenységet. Számunkra azonban ez honnan derülhetne ki, ha a kamara csak azzal szembesül, mely vállalkozások tevékenységlistájában szerepel ilyen tétel.

Radovits Tibor azt javasolja azoknak az ügyfeleknek, akik szerint nem jogos a fizetési felszólítás, hogy keressék meg személyesen Veszprémben az agrárkamarát, ahol meg tudják beszélni a gondjaikat, és tagdíjmérséklést, illetve törlést is el tudnak érni még decemberben.