Természetközeli állattartás - A tudósok ma már kutatják a pásztoroló legeltetés titkait

"Hazánk elsőrendű állattenyésztő ország. A magyarság állattenyésztő nép" - kezdi Malonyai Dezső A balatonvidéki magyar pásztornép művészete című, 1911-ben ki-adott munkáját. Ezt vallja Márffy Bence is, aki Budapesten született, majd Paloznakra költöztek, miután édesapja, Márffy István 1978-ban megvette a Pongrácz-kastélyt.

Baloldalt Hercz Máté, jobboldalt Márffy Bence, aki épp egy parazita elleni védőoltást ad be
Fotó: Szendi Péter

Bencét mindig is érdekelték az állatok, már gyermek- korában élőlényekkel vette körül magát. A gimnázium elvégzése után jelentkezett a kaposvári főiskola állattenyésztői szakára, de nem vették fel. Nem volt elkesered-ve, hiszen a kilencvenes évek közepén végleg leköltöztek Paloznakra. Először lovakat kezdett tartani, mert érdeklődése egyre inkább a magyar lovas hagyományok felé fordult. Atyai jó barátja, Somogyi Győző festőművész, a magyar katonai hagyományőrzés egyik megteremtője vezette be a hagyományőrző huszárok közé. Somogyi Győző révén ismerkedett meg feleségével, Eredics Eszterrel is. 2001-ben házasodtak össze, ekkor már Lovason laktak. Akkoriban tizennyolc lovat tartottak, és lovastáborokkal, lóbértartással foglalkoztak. Gyermekeik születése után (Bálint, Gáspár, Róza, Pál) a kevésbé jövedelmező lótar-tásról a falusi vendéglátásra és szarvasmarha-tenyésztésre tértek át. - Az intenzív szántóföldi termelés elterjedésének ára állattenyésztésünk és az ehhez kapcsolódó hagyományos kultúra leépülése lett. A legelők beszántásával az állatok fokozatosan eltűntek a magyar vidékről, de eltűnnek lassan velük együtt a legeltető szakemberek és pásztorok is. Napjainkban újra tudósok keresik fel az állataikat őrző pásztorokat, ezúttal azonban nemcsak kultúrájuk és hagyományaik iránt érdeklődnek, hanem az ezeket kialakító pásztoroló legeltetéstechnológiát kutatják - vallja Bence. A Bakonyban felkeresett idős pásztorokat. Kikérte a véleményüket, télvíz idején pedig bújta a szakkönyveket. Míg azonban a XX. század elején a társadalomtudományok, a néprajz és a népművészet szempontjából voltak érdekesek a pásztorok, újabban a természettudományok körébe tartozó biológia és a napjainkban olyan fontos ökológia művelői részéről mutatkozik érdeklődés. A szakemberek felismerték, hogy a biológiai sokféleség fenntartása szempontjából rendkívül fontos szerepet játszanak a legelő háziállatok által kialakított füves, illetve füves és fás mozaikos élőhelyek. - Jelenleg négy lovunk, húsz anyatehenünk és egy bikánk van, melyeket hat kutya őriz. A gyerekek nagy örömére vettünk két kecskét is.

Eszter, túl azon, hogy rendbe teszi a házat, szobát ad ki, besegít Bencének az állattenyésztésben. Ráadásul nevelni kell négy gyereküket. Persze manapság csak az állattenyésztésből nem lehet megélni, így lovas-, néptánc- és zenésztáborokat is szerveznek nyaranta. - Édesapám a Vujicsis együttes vezetője, Eredics Gábor. Nagyon sok híres zenész megfordult nálunk. Ezek a táborok viszik Lovas jó hírnevét, egyre többen járnak vissza hozzánk - fejezte be Eszter, aki éppen ebédet főz.

Márffyék már várják a tavaszt, hogy kivihessék az állatokat legeltetni.

Amíg vannak olyan családok, amelyek mindezt felvállalják, és majd gyerekeiknek átadják a tudásukat, talán még reménykedhetünk abban, hogy nem rossz felé megy a világ.