Meggyötörte a földeket a szeszélyes tél - Szükség lenne az esőre

Veszprém megyében kemény hidegek voltak a télen, de nem volt elég vastag hótakaró a földeken. Ez eléggé meggyötörte az őszi kalászosokat és a repcét. Azoknál a gazdáknál keletkezett nagyobb kár, akiknél későn került a földbe a vetőmag. Helyenként ki is kellett szántani az őszi vetést.

-          Ami megmaradt, annak 30- 40 százaléka jó, 40- 50 százaléka közepes minőségű, a maradék gyenge. Még a gyengébbeket is fel lehetne hozni a megfelelő tápanyagutánpótlással, de ennek hasznosulásához nagyon kellene az eső- mondta el lapunknak Radovits Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke.- Az elmúlt három hónapban mindössze 75 milliméternyi eső esett, ami jó, ha kéthavi átlagnak felel meg- tette hozzá.

Az eső mostanra nem csak az őszí vetésű kalászosoknál és a repcénél hiányzik, mostanra elvetették a tavaszi búzát és árpát is, és a zöldségfélék a borsó és a mák is a földben vannak. Még a házikertekben sem tudnak sok helyen öntözni, a jó keléshez pedig elengedhetetlen lenne a csapadék.

-          Én hiszek abban, hogy az őszi kalászosok őszi gyomirtásának nagy jelentősége van. Az ilyen állományok még az ősszel a gyomnövénykonkurencia nélkül jobban megerősödnek, és pont az ilyen aszályos tavaszon fontos, hogy csak a kultúrnövényt erősítse a kihelyezett tápanyag- mondta el lapunknak Nádudvary Gábor növényvédelmi szakmérnök. - Az őszi vetések most vannak a zöld tömeg növelési fázisban, ilyenkor a vegetatív részek fejlődnek. Ehhez a nitrogénre van leginkább szükségük, de a jelenleg forgalomban lévő nitrogén műtrágyák hasznosulásához elengedhetetlen a csapadék. Egy héten belül kellene 20- 25 milliméter eső.

A repce tavaly ilyenkor már az első virágait hozta, idén erre még heteket kell várni. A kalászosoknál a termés minőségi és mennyiségi paraméterei most dőlnek el, és a helyzetet tovább rontja a szeles idő, ami a párát és harmatot gyorsan felszárítja, ezzel szárítva tovább a talajfelszínt. A hideg tél miatt a kórokozók fertőző képletei is meggyérülhettek, de a szintén legyengült kultúrnövény állományok fogékonyabbak a betegségekre, így jelentős változásra ezen a téren nem lehet számítani.