Komoly veszélyeket rejthet a TTIP és a CETA?

– Az EU és az USA között körülbelül négy éve indultak meg a tárgyalások a Transzatlanti és Befektetési Kereskedelmi Partnerségről (TTIP). Az EU és Kanada közti, hasonló egyezményről, az Átfogó Gazdasági és  Kereskedelmi Megállapodásról (CETA) már korábban tárgyaltak, ennek eredményeként keletkezett egy 1600 oldalas megállapodás, melyet Kanada és az EU 2016 októberében aláírt. A következő lépés a ratifikáció lehet, de addig is ideiglenesen bevezetik – mondta el Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársa, aki nyár elején Veszprémben tartott előadást a témában. Úgy véli, az egyezmények bevezetése komoly problémát jelentene mind a fogyasztók, mind a termelők számára. – A CETA és a TTIP esetében alapvetően a nem vámjellegű, kereskedelmet akadályozó korlátokon van a hangsúly. A nagyvállalatok az emberek egészségét, élelmiszer-biztonságunkat, környezetünk védelmét, a dolgozók jogait védő szabályokat akarják felszámolni, mert ezek extra költségeket jelentenek számukra – emeli ki Fidrich Róbert.

– A TTIP célja harmonizálni a különböző országokban érvényben lévő, egyes termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó eltérő szabványokat, törvényeket, mivel a nagyvállalatok szerint ezek az eltérő törvények és szabványok korlátozzák a kereskedelmet – fejti ki Ware Borbála, a Közép-Dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke. – A mezőgazdaság és a vegyipar tekintetében viszont különböznek Amerika és Európa előírásai. Például az USA-ban csirkék fertőtlenítésére engedélyezett a klór – ma Amerikában naponta több mint 300 millió állampolgár klórozott csirkét fogyaszt –, a szarvasmarha-tenyésztésben engedélyezett a növekedési hormonok használata, továbbá a genetikailag módosított nyers termék élelmiszeripari termékké való feldolgozása. Amennyiben ezeket a termékeket Európában is vámmentesen és törvényesen értékesíthetnék, a nagyvállalatok további óriási haszonra tennének szert. A TTIP és a CETA veszélyezteti a fenntartható, egészséges európai élelmiszerrendszereket – teszi hozzá Borbála.

A magyar parlament tavaly június 13-án elfogadott egy országgyűlési határozatot a TTIP és a CETA kapcsán, miszerint a magyar kormány csak olyan egyezményeket támogathat, amelyek nem csökkentik a környezetvédelem, élelmiszer-biztonság, -minőség területeken eddig hazai vagy uniós szinten elért eredményeket.

– Az EU-ban több mint 2300 település döntött úgy, hogy TTIP- és CETA-mentes övezetté nyilvánítja a területét. Ez egy szimbolikus döntés, amellyel egy önkormányzat – az ott élők javaslatára – jelezheti, hogy nem kér ezekből az egyezményekből, s így jelzést küldhet parlamenti döntéshozóink felé is. Azon dolgozunk, hogy minél több magyar település is TTIP- és CETA-mentes övezetté váljon, reméljük, Veszprém megyében is lesz néhány ilyen.

– A TTIP alapvetően nem arról szól, hogy élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-minőségi szabályok szűnjenek meg – véli a pápai származású Süth Miklós, a Funkcionális Élelmiszerlánc Terméktanács (FÉLT) alapító elnöke, korábbi országos főállatorvos és szakállamtitkár. – Ez egy kereskedelemre vonatkozó, gazdasági jellegű egyezmény, ami azt jelenti, hogy könnyíti a termékek exportját, többek között a vámok megváltozásával, a különböző ekvivalens vizsgálatok, szabványok kölcsönös elfogadásával csökkenti a vállalkozások terheit. Nem jelentene veszélyt a hazai mezőgazdaságra és a fogyasztókra sem – véli Süth Miklós, aki hét éven át az unió állategészségügyi delegációja képviseletében maga is tagja volt annak a munkacsoportnak, mely az Egyesült Államokkal tárgyalt – mivel az EU-s és a nemzeti szabályokat nem írta volna felül a megállapodás. Manapság hiába igazolja a megfelelő vizsgálat az unióban, hogy az adott termék megfelel az amerikai szabványoknak is, az amerikai hatóság sok esetben újabb költséges vizsgálatokat ír elő a vállalkozásoknak, melyekkel korlátozza az európai termékek bejutását, versenyképességét az USA-ban – mondja Süth Miklós. Hozzáteszi, az egyezmények bevezetése nem érintené a kistermelőket. – A kistermelők nem ezekkel a termékekkel versenyeznek, a kistermelők regionális, lokális ellátást tudnak biztosítani, illetve speciális fogyasztói igényeket tudnak kiszolgálni – emeli ki Süth Miklós. – Úgy vélem, kellő garanciát egy szervezetileg önálló és független élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság tudna biztosítani, mely képes és alkalmas az összes releváns szabály ellenőrzésére. Egy ilyen hatóság kellő garanciát és biztonságot jelent a magyar fogyasztóknak és gazdaságilag kifejezhető versenyképességet a magyar vállalkozásoknak.