Eredményes intézkedések

2024.01.12. 10:05

Nagy Márton: amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tüntette el a kormány az inflációt

A kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Ezt a vállalását a kormány két hónappal korábban, már októberben teljesítette. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint most az látható, hogy decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, annak mértéke éves alapon 5,5 százalékra zuhant, amellyel a csehek (6,9 százalék) után a lengyelekhez (6,1 százalék) és a románokhoz (6,6 százalék) képest is kedvezőbb eredményt ért el hazánk – állapította meg pénteki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, írja az MTI.

MW

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter

Forrás: MTI

Fotó: Mónus Márton

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció. Mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Mint a miniszter megállapította, ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel az infláció ellen, mint a jegybanknak.

A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, amelyek jelentősen járultak hozzá az infláció gyors letöréséhez.

Nagy Márton jelentős eredménynek tartja, hogy az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak, így havi alapon alacsonyabb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is.

Az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további pozitív fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését.

A miniszter hangsúlyozta, hogy

ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe az árstabilitás biztosítása okán megnő.

Az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, amely érdekében három területen kell előrelépni – emlékeztetett a nemzetgazdasági miniszter.

Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot.

Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa.

Harmadik lépésként pedig a miniszter azt jelöte meg, hogy tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen.

A növekedést tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, amely továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt – hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

MNB: decemberben gyors ütemben folytatódott az infláció csökkenése

2023 decemberében gyors ütemben folytatódott a hazai infláció csökkenése – állapította meg a pénteken közölt friss adatról kiadott értékelésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az előző hónaphoz viszonyított árváltozás mértéke – elsősorban az üzemanyagárak csökkenése következtében – az év ezen időszakára jellemző historikus átlag alatt alakult. Az éves infláció 2,4 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest, amihez döntően az üzemanyagok (–2,4 százalékpont) járultak hozzá. Az üzemanyagok ára havi összevetésben 5,0 százalékkal csökkent, főként az olajárak mérséklődésének következtében. A havi alapú árcsökkenés mellett az ársapka tavaly decemberi kivezetéséből származó jelentős bázishatás is hozzájárult ahhoz, hogy a termékcsoport átlagára éves bázison 4,2 százalékkal mérséklődött – mutattak rá a közleményben.

A jegybank szakértője az elemzésben leszögezte: az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz.

A maginfláció megfelelt, a teljes inflációs mutató némileg alacsonyabb lett az MNB decemberi Inflációs jelentésében közölt előrejelzés középértékénél. Utóbbi eltérést elsősorban a vezetékes gáz és a feldolgozott élelmiszerek árának csökkenése magyarázta.

Az inflációs alapfolyamatok folytatódó lassulását jelzi, hogy rövidebb bázisú (3hó/3hó) összevetésben a maginfláció és az infláció is 3 százalék alatt alakult.

Az elemzés egyebek mellett kitért arra is, hogy a szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai novemberhez képest 0,2 százalékkal mérséklődtek. Ezt elsősorban a vezetékes gáz árának csökkenése okozta, annak következtében, hogy tovább emelkedett az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá eső lakossági fogyasztás aránya.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában