Kapolcsi alkotóműhelyében örömmel át is adja megszerzett tudását Püspök Anita

A képzőművészetben járatosaknak nem ismeretlen, hogy Püspök Anita festményei mind hazánkban, mind külföldön fellelhetők számos magántulajdonban és gyűjteményben. Önálló kiállítások, művészeti díjak, érdekes munkák, sikeres művészetterápia – mind hozzá köthetők. A fővárosból érkező művész már gyermekkorában is vonzódott a természetközeli léthez.

Amikor a sors a kapolcsi atmoszférába sodorta, úgy érezte, hazaérkezett. Éveken át állította ki képeit a fesztivál alatt, míg végül úgy rabul ejtette a varázslatos miliő, hogy új gyökeret vert. Alkotásaival ma már műtermében és látogatható galériájában is lehet találkozni. Elmondta, az elmúlt években írt eredményes pályázatának köszönhetően be tudta mutatni azon alkotói módszerét egy művészeti iskolában, amely az élet több területén is fejleszti a gyerekeket. Egyrészt művészettörténeti, másrészt meseterápiás vonalon „dolgozott velük”.

Szerinte az alkotáskor, mint önkifejezési folyamat során, könnyebben fejlődik a gyerekek személyisége, oldódnak a gátak, közelebb kerülnek saját benső világukhoz. A nyári szünetben már évek óta a Kapolcs nyújtotta bensőséges környezetben élménytáborba várja – általában 15 fős létszámban, 8-tól 16 éves korosztályig – a gyerekeket. Megtudtam, az egyhetes tábor végére minden gyermek elkészít vászonra egy festményt. Anita kijelöl egy alkotóművészt (lehet akár kortárs is), bemutatja munkásságát és egy kiválasztott művét, amelyet gyakorlatilag újjáteremtenek a gyermekek. A művésznő szerint csodálatos, amint az adott alkotó gondolatvilágát elsajátítva, mégis a saját személyiségükön átszűrve jelenítik meg a művet a gyerekek. Miben rejlik művészetterápiás módszerének ereje?

Eme missziós tevékenységéhez szorosan kapcsolódó kezdeti szárnypróbálgatásokról, művészi látásmódjáról is kérdeztem az alkotót. – Gyermekkoromban apró poszterképeket festettem meg kinagyítva. A belső látásmód vezérelt, és az adott kép, amely alapján festettem. Addig kevertem a színeket – ami már önmagában egy relaxációs folyamat volt –, míg olyan nem lett, mint amit a képen láttam. Számos rajzszakkörben, elismert festő tanárok mellett tanultam, majd festő-grafikusként diplomáztam. Szomjaztam a tudásra, elvégeztem még a művészetterápiás pedagógiai képzést, idén pedig design- és művészetmenedzsment szakon szerzek mesterdiplomát. A művészet több irányát képviselem. Dolgoztam díszlet- és látványtervezőként, grafikusként, művészettanárként, de a festészet, mint örök szerelem, mindvégig jelen volt és van a mai napig is az életemben – jegyezte meg.

Vajon milyen gondolatokat közvetít képeivel? Művészi kifejezésmódját hogyan lehetne jellemezni? – Lírai, filozofikus alkat vagyok, közel áll hozzám a költészet, ezért is örültem a legutóbbi megkeresésnek. Új feladat előtt állok, illusztrátorként működöm közre Szabó Erika kortárs költő legújabb versesköteténél. Izgalmas látni, ahogy a költészet és a festő­művészet egymásra talál. A költői képsorok, „megtalálják a vizuálisan melléjük kívánkozó képet”.

Alkotásaimmal a lírai elvonatkoztatást képviselem, őszinte, expresszív, érzéki, gesztusokból építkező, szimbolikus, életigenlő kivetüléssel. A látványt, a tájat absztrakt módon közelítem meg, miközben fontosnak érzem, hogy annak abszolút részesévé váljunk mind alkotóként, mind befogadóként. A képeimnek fénye, mélysége és magassága van, amellyel pozitív érzéseket kívánok közvetíteni. A természet részévé válni – ez a Land Art mozgalom lényege.

A természetbe integrálható installációk tervezése és létrehozása során a lényeget az összhangra helyezem, mely az épített, a természeti környezet és önmagunk között jön létre. Sokszor utalok aktuá­lis és minket érintő, globális problémákra is. Ebben a szellemiségben festek, de a művészetterápiás módszeremnek is ez adja az alapját – fejtette ki az alkotó, aki már pályája elején érezte, hogy szeretné átadni azt, ahogy ő a világot látja, a szabad alkotás gyógyító, fejlesztő jelenlétét.

– A gyermek és felnőtt művészeti foglalkozások vezetése során az önmagunkban rejlő érzések szabad áramlására, kifejeződésére helyezem a hangsúlyt. Az alkotási folyamat élményének átélésekor az alkotó szinte újjászületik, felfedezheti benső értékeit és az utat legbensőbb világához. Saját tapasztalatom és tudásom alapján abban hiszek, hogy az alkotás olyan pozitív erővel bír, amely a mindennapokban is segít, boldogsággal tölti el az embert – mondta a művésznő, aki felnőtteknek versekkel, gyermekeknek mesékkel segít az alkotási folyamat elmélyülésében és oldódásában.

A művész hamarosan egy új színtéren is megmutatja önmagát. Designer termékeket, lakberendezési tárgyakat alkot, amelyeken sokak által jól ismert formavilága köszön vissza. Egy új, budapesti galéria által szélesebb körben is elérhetővé válnak képei és impressziói alapján megalkotott tárgyai. Mind az alkotó, mind a befogadó örömére bizonyosan otthonra lelnek a különleges alkotások.