Éremgyűjtők tartották meg hagyományos találkozójukat Pápán

Buzás Gyula, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete pápai csoportjának titkára kiemelte, az egész Dunántúlról, sőt még Gyöngyösről, Budapestről is sokan érkeztek a 38. Bakonyvidéki éremgyűjtő-találkozóra.

– A téli időszak után március– áprilisban indulnak el újra az ilyen jellegű programok, ez az egyik első tavaszi gyűjtőtalálkozó a régióban, ezért mindig nagyon lelkesen jönnek a gyűjtőtársak – mutatott rá Buzás Gyula. – Mivel hagyományos eseményről van szó, a gyűjtők már ismerik egymás érdeklődési körét, gyűjtési területét, így akár célzottan hozhatnak magukkal olyan darabokat cserére, bemutatásra, amelyekről tudják, hogy valaki mást érdekelhet. Lehet, hogy valakinek a gyűjteményéből éppen az az egy-két darab hiányzik.

– Emellett a tapasztalatcsere is mindig helyet kap az éremgyűjtő-találkozó programján – magyarázta. Buzás Gyula, a helyi csoport titkára úgy fogalmazott, a találkozó leginkább egy furcsa múzeumhoz hasonlítható, ahol nemcsak a „mindent a szemnek”, hanem a „mindent a kéznek” elve is érvényesül. – Az érméket adott esetben kézbe lehet venni, meg lehet nézni, illetve lehetőség nyílik elcserélni vagy megvásárolni is – tette hozzá.

Buzás Gyula elmondta, nem csak a régi, rutinos gyűjtők keresik fel a találkozót, sokan családi programként látogatnak az eseményre, és szívesen nézelődnek, a gyerekek számára pedig mindig kedvelt programelem a tombolasorsolás. – Ha jobban körülnézünk az éremgyűjtő-találkozón, megelevenedik előttünk a történelemkönyv, ami ebben a formában sokkal élményszerűbb, hiszen több évtizedes, évszázados tárgyakat is a kezükbe vehetnek az érdeklődők. Ez a történelemtanulás iránti vágyat jobban felkeltheti a gyerekekben – hangsúlyozta.

Hozzáfűzte, az eseményen az érmék és a papírpénzek mellett rengeteg szakirodalom állt rendelkezésre, akár a külföldi, akár a magyar pénzekre vonatkozóan. Ez fontos mankójuk lehet az éremgyűjtőknek, hiszen így könnyedén utána lehet nézni, hogy az adott pénzt mikor adták ki, hány példányban, és mik a fő ismertetőjegyei. Ezért egy elsőre akár ismeretlennek tűnő pénz beazonosításában és ritkasági fokának meghatározásában is nagyon sokat segíthet a szakirodalom.

– A numizmatika társterületei is megjelentek, tehát rengeteg képeslap, különböző oklevelek és egyéb olyan papír régiségek, amelyek – szintén a koruk vagy az érdekességük okán – fontosak a gyűjtők számára – magyarázta Buzás Gyula. Kiemelte, ez alkalommal is készítettek emlékbankót, egy 1969-es ötszáz forintost alapul véve, melyen Ady Endre szerepel. – Ady halálának századik évfordulója kapcsán esett erre a választás. Érdekesség, hogy ezt az ötszáz forintost ’75-ben és ’80-ban is kiadták, és egy németországi ipari formatervezési kiállításon arany minősítést kapott – jegyezte meg a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Pápai Csoportjának titkára.