Üdvözletét küldi a klímaváltozás

Bár a tudományos elképzelések sokrétűek, azt azért megállapíthatjuk, hogy a klímaváltozás már a spájzban van. Érezzük a „szelét”, a változás a mindennapi életünk része, ki jobban, ki kevésbé érzékeli, de az előre jelezhető, hogy a jövőben fokozódni fog a hatása.

Ha a két végletet akarjuk ábrázolni, vannak tudósok, akik bagatellizálják a klímaváltozás jövőbeli hatásait, míg mások néhány évtizeden belül szörnyű véget jósolnak a Földnek. Domokos Endre egyetemi docens, környezetmérnök szakvezető, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézetének igazgatója azt mondja, mindkét véleményt tisztelni kell, hiszen azok is tudományos kutatásokon alapulnak, de ő inkább megmarad a középútnál, azaz a várható reális forgatókönyvnél.

Hogy szól ez a forgatókönyv, azaz mit hozhat a jövő közép­távon hazánkban és még szűkebb térségünkben?

– Az általános klímamodellt nézve Magyarországon az várható, hogy a hőmérséklet enyhén emelkedik, a csapadékmennyiség kismértékben csökken. Az átlagembert tekintve nem lesz annyira jelentős a változás abból a szempontból, hogy nem kell egy új életviszonyra átszoknunk. Sokkal nagyobb kihívás előtt áll a mezőgazdaság, elsősorban a növénytermesztést tekintve. A néhány fokos eltérés, a szárazabb éghajlat komoly fejtörést okozhat. A talaj vízszintje csökkenni fog, nehezebben jutunk majd vízhez. Ez nem jelenti azt, hogy Veszprémben vízhiány lesz, a lakosságot még a legrosszabb forgatókönyv esetén sem érinti közvetlenül a dolog, de a mezőgazdaságban ez komoly változást jelent, amihez alkalmazkodni kell. Az is probléma lehet, hogy a klímaváltozással hazánkban újfajta kórokozók, rovarok jelennek majd meg – fogalmazott Domokos Endre, aki az érdekességek között megemlítette, hogy egyes előrejelzések szerint középtávon (2025–2050 között) lesznek hazánkban olyan évek, amikor elkerül minket a fagy.

Mielőtt a lehetséges változásokat és hatásokat tovább elemeznénk, érdemes kitérni arra, hogy mit értünk pontosan klímaváltozás alatt.

– A folyamat évtizedek óta napirenden van, korábban globális felmelegedésnek hívtuk, de ma már nem használjuk ezt a fogalmat. Ugyan a Földön valóban megfigyelhető felmelegedés, a jelenséget mégis sokkal jobban írja le a klímaváltozás kifejezés. Az emberek azt tapasztalják, hogy ott, ahol eddig nem fújt a szél, most sokat fúj, márciusban h­ófalat kerülgetnek, pedig korábban virágot szedtek, vagy azt, hogy az adott folyó nem évenként, hanem kéthetente megárad. Azaz a klímaváltozás hatásait tapasztalják, s ezek a változások jelentősen befolyásolják a helyi viszonyokat. A hatások pedig egyre erősebbek. Utóbbira jó példa, hogy hazánkban a magas hőmérsékletű napok száma minden évben növekszik.

– A nem túl negatív prognózisok is azt mutatják, hogy 2025–2030-ban Veszprémben egy átlagos nyáron 30 kánikulai nap is lehet, korábban ez a szám nyolc-tíz volt.

Az extrém meleg különösen a betegek és idősek számára ártalmas, de negatív hatása ennél sokkal szélesebb. Még a leghűvösebb épületek is átmelegednek, és akkor jön a klímahasználat, ami egy érdekes jelenség a modern ember életében. – Sok esetben kijelenthető, ha nem lenne klíma, nem kellene. Hiszen a berendezések, sajátosságukból adódóan, emelik a külső hőmérsékletet, New Yorkban például megfigyelték, hogy a klímák bekapcsolása hat Celsius-fokos emelkedést hozott a városban. De Veszprémben is megfigyelhető hőmérséklet-­növekedés, ha nagyon sok klímát használunk. Azaz ha két szomszédom beindítja a berendezést, akkor valószínűleg nekem is azt kell hamarosan tennem, pedig lehet, hogy a hőmérséklet nem is indokolná ezt.

A klíma példája megmutatja, hogyan kell(ene) tudatosan bánni környezetünkkel, illetve megfelelően használni a technika vívmányait. Domokos Endre hangsúlyozta, az embert nem lehet megfosztani attól, hogy az elérhető kényelem felé törekedjen, ez nem is cél, az viszont igen, hogy átgondoltan, tudatosan tegye. A klímahasználattal kapcsolatban (is) fontos lenne, hogy vásárlás, beszerelés előtt mindenki kérje ki szakember tanácsát.

Persze ahogyan már említettük, nem csak a felmelegedés hoz változásokat.

– Már ma is sok problémát okoznak az úgynevezett villámárvizek. A lehulló csapadék mennyisége csökken, ugyanakkor a kevesebb csapadék koncentráltabban esik le. A hirtelen nagy mennyiséggel nem tud mit kezdeni sem az épített, sem a természeti környezet. Ez nemcsak a folyóknál jelent problémát, hanem kisebb szinteken is, például egy családi háznál, ha a csatorna nem bírja a mennyiséget, kiönt, és a víz elönti a kertet. Az állampolgár ilyenkor már a saját kertjében tapasztalja a klímaváltozás hatását, ott áll a víz, ahol koráb­­ban soha.

Hogy ez ellen mit tehetünk kicsiben? Kevesen tudják, pedig fontos dolog az, hogy érdemes tartózkodni a szabad földfelület elzárásától, például a betonborítástól. Inkább használjunk térkövet vagy más olyan megoldást, melynek segítségével a víz elszivároghat a talajba, így sok kellemetlenségtől tudjuk megóvni magunkat, környezetünket.

Az egyetemi oktató kiemelte az egyén szerepét. A klímaváltozást nem akadályozhatjuk meg, de sokat tehetünk azért, hogy életkörülményeink ne rosszabbodjanak. Erre fel kell készülni.

– Az emberek tudatossága fontos, ugyanakkor segíteni is kell őket. Veszprémben például számos remek kezdeményezés működik, és a város ebben még tovább szeretne fejlődni. Több akcióterv is született arra, hogy ezeket a változásokat kezelni tudjuk. Arra fel kell készülni, hogy a körülmények rosszabbak lesznek. Ezt egyik település sem képes megakadályozni, de sokat tud tenni lakosai életminősége érdekében.

Természetesen a tudomány embereinek is komoly szerepük van a klímaváltozás jelentette kihívások megválaszolásában.

Domokos Endre elmondta, a kutatók feladata hármas. Az egyik: a lakosság, a döntéshozók támogatása azzal kapcsolatban, mit lehet tenni a már bekövetkezett változások hatásainak mérséklésében. A második az, hogy különböző modellek segítségével minél előbb felhívják a figyelmet arra, ha jelentősebb kilengés, esetleg nagyobb katasztrófa várható. A harmadik is nagyon fontos: segíteni olyan találmányok, fejlesztések létrejöttét, amelyek szerepet játszhatnak a környezetszennyezés csökkentésében. Ezt az egészet egy tanácsadói szerep fogja össze, a kutatóknak meg kell állapítaniuk, mi az a védelmi szint, ami a gazdaságot nem fogja vissza, a környezetért pedig a lehető legtöbbet tesz. Ez kiemelten nehéz feladat.

– Ha túl szigorú szabályokat hozunk, az ahhoz vezethet, hogy versenyképtelenné válik az adott régió vagy ország. Ha túl enyhéket, akkor tönkretesszük a környezetünket, elpusztítjuk a jövőnket. Nekünk az a feladatunk, hogy a lehető legjobb tudásunkkal megmondjuk az ország vezetőinek, milyen szabályokat kellene betartani a környezet és a gazdaság szempontjait egyaránt figyelembe véve. Mindez életbe vágó a jövőnk szempontjából.

Domokos Endrétől megkérdeztük, hogy igaznak tartja-e azt az állítást, hogy a klímaváltozás az emberiség legnagyobb kihívása.

– Én nem így fogalmaznék, hiszen az emberiség számos súlyos problémával küzdött és küzd meg ma is. Ha viszont szűkítünk a körön, és úgy nézzük a dolgot, hogy egy magyar átlagembernek a jövőben milyen feladatokkal kell szembenéznie, helytálló lehet az állítás. Azaz mondhatjuk, hogy a klímaváltozás a legnagyobb kihívás, amely a lakosság előtt áll a következő időszakban.

Ahogyan azt cikkünk elején is említettük, a klímaváltozás ma még általában csak kisebb kellemetlenségeket okoz életünkben, de ezeknél az „üdvözleteknél” az előrejelzések szerint jönnek majd keményebb üzenetek is, és egy környezettudatos, megfelelő információt birtokló és azt jól használó embernek kell ott állnia, ha ránk rúgja az ajtót.