A tapolcai előadáson a játszma, a manipuláció és az érzelmi zsarolás volt a főszerepben

Mielőtt értelmeznénk a mindennapi kommunikációnkban oly sokszor előforduló játszma fogalmát, az Eric Berne kanadai pszichiáter által létrehozott énállapotok jelentéstartalmával kell tisztában lennünk, tudtuk meg a HR-tanácsadótól. A kanadai pszichiáter aki leginkább a tranzakcióanalízis kidolgozójaként vált ismertté, egy egész könyvet szentelt a témának.

Az Emberi játszmák című kötetében a mindannyiunkban jelen lévő három személyiség énállapotaival foglalkozik. Megkülönbözteti a felnőtt, a gyermek és a szülői énállapotokat. Mindhárom énállapot bennünk van, attól függően használjuk őket, hogy miként kezdeményeznek velünk kommunikációt.

– A szülői énállapot a kontroll része a személyiségünknek. Szabályok, előírások és tilalmak jellemzik. A gyermeki énállapotot – mint legősibb részünket – ösztönösségünk, akaratunk, érzéseink, véleményeink irányítják, míg a felnőtt énállapotot a racionalitás uralja. A személyiségünknek az a része, amely reálisan szemléli az adott helyzetet, jól és torzításmentesen értelmezi a valóságot. Remekül old meg helyzeteket. A felesleges játsz- mákat úgy tudjuk kikerülni, vagy megálljt parancsolni nekik, ha felnőtt énben maradunk, a racionalitás síkján tartva a kommunikációnkat. A szakember szerint ez a megfelelő kommunikációs technika elsajátításával, tanulással, önismereti munkával megvalósítható. A felnőtt énállapot az, mely egyensúlyt teremt az elvárásokat folyamatosan felhozó szülői és a vágyakat fókuszba engedő gyermeki énállapot között. Amikor párkapcsolatokban előforduló szituációkra gondolunk, akkor ezek az énállapotok helyzetenként eltérő módon mutatkoznak meg. Ám a gyakorta visszatérő, ismerős kommunikációs helyzetben ugyanaz az énállapot kerekedik felül, amelyik korábban is. Így ismerős lesz a játszma, mégis újra és újra belemennek a párok ahelyett, hogy az egyik fél felnőtt énállapotban lezárná azt.

A játszma lényege, hogy hátsó szándék húzódik mögötte, a kezdeményező fél oldaláról egyfajta szükségletet elégít ki. Fakadhat gyermekkori elakadásból. Abban az esetben tudattalan jóvátételi igény, hogy felnőttként meg tudjuk oldani azt a problémát, ami gyermekkorunkat fémjelezte – jegyezte meg a szakember.

A könnyebb megértés reményében gyakorlati példákkal is alátámasztotta mondanivalója tartalmát. Például, ha gyermekként kritizáltak minket, akkor felnőttként tökéletesek akarunk lenni. A feltétlen szeretetet kívánjuk elérni, mindazt, amire vágytunk gyerekként, de nem adatott meg. A tanácsadó kifejtette, a játszmák rejtett tranzakciók sorozatai, amelyek olyan pszichológiai nyereséggel járnak, mint például a fölény, a harag megélése. A játszma során inkább konfliktus mellett döntenek az érintettek, mintsem, hogy megéljenek olyan érzéseket, amelyektől félnek. Pedig az őszinte, nyílt kommunikáció felszámolhatná a kapcsolatban a játszmákat, amik aztán manipulációhoz és érzelmi zsaroláshoz vezetnek.

Mi történik amikor manipuláció és érzelmi zsarolás áldozatai leszünk? A manipulátor nem engedi, hogy önszántadból azt tedd, amit szeretnél. Állandóan befolyásol. Eszköze a szeretetmegvonás, megfélemlítés, de ugyanígy a vágykeltés is valami jó megszerzésére. Az érzelmekre hat, a gyengeségeidet használja fel céljai elérésére. Mindig alárendeltként gondol rád, az érzelmek manipulálásával irányít. Egy manipulátor soha nem ad egyenes választ. Rendszerint terel, eszköztára széles skálán mozog: bagatellizál, racionalizál, áldozatszerepet játszik, hízeleg. Teszi mindezt azért, hogy a végén mindig úgy érezd, te vagy a hibás mindenért.

Amikor egy kapcsolatban felüti a fejét a manipuláció, onnan már egyenes az út az érzelmi zsarolásig, mely voltaképp az emberek befolyásolásának nagyon hatásos formája. A zsaroló nyíltan vagy burkoltan azzal fenyeget, hogy megbüntet, ha nem teljesíted kívánságát. Arra késztet, add fel saját elveidet, véleményed, céljaid, csak azért, hogy neki kedvezz, hogy kiérdemeld a manipulátor szeretetét.

Az érzelmi zsaroló a félelmedre apellál. Erős bűntudatot gerjeszt benned, így inkább mindent megteszel azért, amit a zsaroló szeretne. Felismerni az érzelmi zsarolást nem egyszerű dolog. Ha azt érezzük, hogy a másik folyamatos bűntudatot vagy félelmet gerjeszt bennünk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy érzelmi zsarolás áldozataivá váltunk – foglalta össze Somogyi Erika.

Amikor a veszekedések állandósulnak a párok között, és nem látják a közös célt, nincs fejlődési íve a kapcsolatuknak, akkor bizony meg kell hoznia döntést: a legtöbb esetben jobb azonnal különválni! Egy mérgező kapcsolat lélekromboló, egy panaszos lélek pedig könnyen megbetegítheti a testet. Figyeljenek oda az intő jelekre, ne engedjenek a játszmáknak, a manipulációnak, illetve az érzelmi zsarolásnak!