Poór Péter: „Örülök annak, hogy reneszánszát éli a retro”

Reneszánszát éli a retro, mit szól ehhez?

- Ennek nagyon örülök, mert úgy tapasztalom, ez valahogy közelebb áll a magyar emberek lelkivilágához. Így látom a Papp László Sportarénában is, ahol minden évben megrendezik a nagy retroműsort a Táncdalfesztivál emlékére, és ott minden korosztály jelen van, rengeteg fiatal is. Azt szokták mondani, hogy visszahoztam a fiatalságukat, mire én: a sajátomat is. Az akkori énekesek közül sajnos sokan már nincsenek köztünk, de néhányan még tartjuk a frontot.

Önt a '60-as években, a Táncdalfesztiválon ismerte meg a közönség, máig dúdolják az emberek a dalait, amelyek ma virágkorukat élik. Mik a legszebb emlékei?

Sok minden. Elsősorban a dalok, mint az Utánam a vízözön, a Piros tulipán, a Nem kell ahhoz csillagjósnak lenni, de a kollégáim dalaira is nagyon szívesen gondolok. Ezek mind nagy fesztiválslágerek voltak annak idején. Vannak kevésbé ismert dalaim is, mint barátom, Fáy András szerzeménye és Szenes Iván szövege, a Miért nem tudsz te lelkesedni? című. Ez ugyanis a Piros tulipánnal együtt döntős volt. Vannak tehát olyan dalok is, amik kevésbé lettek slágerek, mert nem lehet olyan könnyen elénekelni őket. Ennek ellenére máig nagyon szeretem ezeket is. És természetesen eszembe jutnak a nagy barátságok a Táncdalfesztiválról: Szécsi Pállal, Máté Péterrel, Kovács Józseffel, aki énekelte, hogy Jöjj vissza hozzám! Fél évszázadon át voltunk nagyon jó barátok Harangozó Terivel, talán vele léptem fel a legtöbbször, és nagyon szívesen gondolok Kovács Katira, Koncz Zsuzsára, Zalatnay Saroltára.

Említette, hogy sokfelé járt a világban, és hatalmas sikert aratott mindenfelé.

Ma már főként itthon és a határon túli magyarlakta területeken lépek fel főként, mint Felvidéken, Erdélyben, Bácskában, Kárpátalján. Nagyon szívesen megyek ezekre a helyekre is, és nagyon tisztelem azokat az embereket, akik ott is meg tudnak maradni magyarnak, mert ez több helyen nehéz dolog. Másrészt tanítok saját énekiskolámban, és nagyon büszke vagyok a tanítványaimra, mert sok tehetség van köztük, mint Rózsás Viktória, aki előadásokon már partnerem is. A másik nagy tehetség Tóth Tünde, aki vidékről jár rendszeresen az óráimra. Kevesen tudják, de annak idején Zámbó Jimmyt is én „hoztam be” a szakmába.

Mi a titka kivételes kondíciójának?

A sport: rohangálok a színpadon, és közben énekelek, ami elég komoly sportteljesítmény. Mást sajnos nem tudok sportolni, mert nincs rá időm. Nagyon szoros napirendem van, reggel hatkor kelek és este 11 előtt nem kerülök ágyba. Gyakran hajnali négykor fekszem, de hatkor akkor is felkelek. Meg szokták kérdezni: tulajdonképpen hány éves vagyok? Erre azt szoktam válaszolni viccesen, szeptember 75-én voltam húszéves. Amúgy nem titkolom a koromat, 75 éves múltam szeptemberben, és még nagyon sokáig szeretnék énekelni!