Barangolás Eger építészeti, borászati és egyházi emlékei között

Gazdag történelme, sokszínű kulturális, építészeti, borászati és egyházi emlékei, fürdőkultúrája, különleges látnivalói miatt naponta turisták ezrei keresik fel szőlőskertekkel, erdős hegyekkel körbevett ősi települést.

Az egri vár XVI. századi története a város legismertebb történelmi mementója, minden korosztály számára kihagyhatatlan és felejthetetlen élmény. De ne feledkezzünk meg arról, hogy Eger mint püspöki székhely már jóval a török idők előtt is tekintélyes szereplője volt a magyar történelemnek. Talán kevésbé ismert, hogy az egri püspökséget Szent István alapította 1004-ben, erről a tényről IV. Béla király 1261-ből származó oklevele számol be. Eger a kereszténység egyik jelentős központjaként a török hódoltság másfél évszázadát leszámítva minden időben fontos szerepet töltött be.

Az egri érseki palota Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan főpapi palotája, amelynek egyik szárnya napjainkban is eredeti funkciójában működik. A középső legrégebbi, legértékesebb szárnya ugyanakkor impozáns, barokk stílusban teljesen felújítva, 2016-ban kulturális, turisztikai és látogatóközpontként nyílt meg, ahol egy különleges, egyházművészeti kiállításon a püspökök, érsekek mindennapi életébe is betekinthetünk.

Az egri bazilika nem messze az érseki palotától, az ugyancsak híres egri Líceum – ma Eszterházy Károly Egyetem – barokk épületegyüttesével szemben magasodik. Magyarország második legnagyobb vallási épülete. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet, a korszak nagy építészét kérte fel a monumentális katedrális megtervezésére. Az építkezés 1831–1836-ig tartott, a székesegyházat 1837-ben szentelték fel. A hatalmas épület kívül-belül lenyűgöző: csodálatra méltó a neoklasszicista timpanonos oszlopcsarnok szentek, angyalok, apostolok monumentális szobraival, amelyek a kor hírességének, az olasz Marco Casagrande szobrászművésznek az alkotásai.

Nem véletlenül nevezik Eger belvárosát barokk ékszerdoboznak, hiszen rövid sétákat téve gyönyörű barokk templomokat is találunk. A Dobó tér amúgy is kikerülhetetlen, a Szent Hedvig Kollégium és a városháza között a barokk egyházi építészet egyik legszebb darabja áll: a minorita templom, amelyet Kilian Ignaz Dientzenhofer, a bécsi hercegérsek építésze tervezett. Páduai Szent Antal tiszteletére 1771-ben szenteltek fel, a belsejét ezután még legalább húsz évig szépítgették.

Az egri ferencesek, közkeletű nevén barátok temploma szintén barokk gyöngyszem a Kossuth Lajos utcában, a hozzá csatlakozó ódon kolostorral együtt. A ciszterciek 2012-ben felújított Szent Bernát-temploma pedig a hangulatos sétálóutca egyik impozáns látnivalója, a környéke pedig ismert búcsújáróhely. Nem barokk, viszont nagyon érdekes a rác vagy Görögkeleti szerb templom, a belvárostól kicsit távolabb, egy dombon találjuk. Copf stílusban épült, a szószéke is ezeket a stílusjegyeket viseli.