A fiatal korosztályt is egyre inkább érinti a cukorbetegség

A cukorbetegség (orvosi néven diabétesz mellitusz) olyan állapot, mely kezelés nélkül magas vércukorszinttel jár. A betegség oka a hasnyálmirigy inzulintermelő képességének csökkenése, vagy az inzulin hatásának elégtelensége. A szervezet nem képes szabályozni a vérben lévő cukor (glukóz) mennyiségét és felhasználását. A glukóz a szervezet elsődleges energiaforrása. Az elfogyasztott ételek többségét a szervezet cukorrá bontja le. Ha a szervezet nem tudja megfelelően felhasználni ezt az energiaforrást, akkor a vércukor szintje a normálisnál magasabbra emelkedhet és a vizeletben is cukor jelenik meg. A vércukorérték szorosan összefügg a szervezet inzulin-termelésével és -felhasználásával.

A cukorbetegség globális probléma, káros emberi, szociális és gazdasági hatásokkal. A cukorbetegek világnapját először 1991. június 27-én rendezték meg. A november 14-i világnapot pedig az inzulin felfedezője, Frederick Banting születési évfordulójára tűzték ki. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége 2006-ban hivatalos határozatot hozott arról, hogy a cukorbetegség egy krónikus, legyengítő, költséges betegség.

Ma már mintegy 463 millió (20-79 éves) felnőtt cukorbeteg él világszerte a Nemzetközi Diabétesz Szövetség szerint. Amennyiben a kormányok most elkezdik népszerűsíteni az egészséges életmód, diéta, rendszeres fizikai aktivitás és életmód változtatás szükségességét, a kór terjedése alacsony költséggel visszafordítható.

Jelenkori fogyasztói társadalmunkban egyre több elhízott embert látni, ráadásul a koronavírus árnyékában, amikor a karanténhelyzet sokaknál még nagyobb mértékű evés-ivást okozhatott, érdemes a cukorbetegségre és annak megelőzésére fókuszálnunk. Kiss Juliannával, a pápai Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő diabetológusával beszélgettünk a témában.

Mint mondta, nehéz pontosan mérni a megbetegedések számát, mert az adatgyűjtés időnként megbízhatatlan forrásokból tevődik össze, egyébként meg biztosan magasabb a valós betegek száma, mint a diagnosztizáltaké. (A betegségben szenvedők közel 50 százaléka nem ismert, nem diagnosztizált.) Magyarországon 2014-ben 727 ezer cukorbeteget tartottak számon az OEP adatbázis -elemzés alapján, amely az összlakosságra számítva 7,3 százalékos gyakoriságot jelentett. 2020-ban a becslések alapján akár másfél millióra is tehető a számuk hazánkban. Egyre nagyobb a prediabéteszes betegpopuláció, akiknél egy általános étkezés utáni vércukorérték, vagy az éhgyomri vércukorérték meghaladja a normálist. Az előzőnél a csökkent glükóztoleranciáról (IGT), utóbbi esetben emelkedett éhgyomri vércukorszintről beszélünk (IFG).

Az 1-es típusú diabétesz inzulinhiányos állapot, ami elsősorban gyermekkorban alakulhat ki, a 2-es típusú főleg az inzulinrezisztencián alapul, de a betegség előrehaladtával relatív vagy abszolút inzulinhiány is fellép. Az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kéz a kézben jár, a betegek nagy része elhízott. Szomorú, hogy a betegség a fiatal korosztályt egyre inkább érinti. Egy idei magyar tanulmány alapján a gyermekek körében a 2-es típusú diabétesz gyakorisága 20-36 százezer gyerekre számítva. Az elhízás mellett, a felnőtt gyógyászatban, a nők körében a menstruációs zavarok, a teherbeesési nehézségek és a terhesség alatt kialakuló cukorbetegség a 2-es típusú diabétesz előfutárai lehetnek.

– Hosszabb betegségtartam alatt nagyobb arányban fordulnak elő a szövődmények, s ez mind az egyénre, a családra, a társadalomra anyagilag, szociálisan megterhelő. A krónikus betegségek közt a cukorbetegség ma a legnagyobb probléma, a kezelése, a rohamos terjedése miatt. Ezzel párhuzamosan egyre újabb hatástani gyógyszercsoportok jelennek meg a terápiás lehetőségek között, melyek vércukorfüggő módon hatnak, így biztonságosak, nem okoznak a betegeknek alacsony vércukorértéket, szív- érrendszert támogató hatással rendelkeznek, tablettás és injekciós kiszerelésben elérhetők. Fejlődnek a szűrések, a vércukor önellenőrzés eszközei, a gondozóhálózatok. Mindig egyénre szabott, hogy milyen terápiát választunk és milyen értékeket célzunk meg. Néznünk kell a beteg korát, várható élettartamát, aktivitását, a társbetegségeket, szövődményeket. Minél fiatalabb a beteg, annál szigorúbbak vagyunk a terápiás célértékekben, az idősekkel elnézőbbek, így a „Ne árts” elvét tartjuk szem előtt. A legnehezebb az életmódunkat megváltoztatni a diéta és a rendszeres mozgás irányába – emelte ki a szakorvos.

A kezelés során diétás tanácsadást végeznek. A beteg tartózkodjon például a finomított cukrok, cukrozott üdítőitalok, fehér kenyér, kifli, zsemle, a nagyobb mennyiségű tej fogyasztásától, helyette teljes kiőrlésű pékáru, egyéb tejtermék ajánlott. Törekedni kell a napi rostbevitelre, gyümölcs-zöldség formájában, és a megfelelő vízfogyasztásra. A kávéról és teáról sem kell lemondani, azonban hőstabil édesítőszerekkel fogyasszák ezeket, ha szükséges.

A doktornő a mozgásnál a napi félórás sétát javasolja, legalább heti ötször. A fiatalok megdöbbennek a javasolt napi 7-10 kilométeres gyaloglástól. Pedig egészségesebb volna elsétálni az iskolába, mint busszal, autóval menni.

– Sokszor a szülő keresi a kifogásokat a rendelés során, tehát látom, hogy a rosszul berögzült minták a család szintjén öröklődnek. Az életmódváltás helyett könnyebb megoldásnak gondolják, hogy feliratnak valamilyen gyógyszert. Az életmódváltoztatás nélkül nem hoznak átütő sikert az új fejlesztésű gyógyszerek sem – húzta alá Kiss Julianna diabetológus.

Elmondta, a karanténos időszakban körülbelül kétezer pácienst hívtak fel telefonon, hogy ne érezzék a betegek az egészségügyi háttér hiányát. Az előjegyzési listán szereplőktől naponta megkérdezték a vércukorszintet, panaszaikat, gyógyszerfelírást és javaslat kiadását végezték, folyamatosságot biztosítva a betegellátásban. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér országos rendszerének használata segített a szakrendelőhöz átmenetileg tartozó ajkai betegekkel kapcsolatban.

– A stresszhelyzetben törekedtünk a gyors, megoldás-orientált betegellátásra, remélve, hogy az ellátásra szorultaknak segíteni tudtunk – fűzte hozzá Kiss Julianna diabetológus.