Őshonos nyúlfajtát tartanak az inotai Baglyas-hegyen

Nemzeti kincsünkre húsvét apropóján, érdekes nyuszit keresve bukkantam rá. Kiderült az is, hogy magyar óriásnyulat az országos szövetség tagjaként körülbelül 38-an, valamint a szövetségen kívül még többen tartanak hazánkban. Megyénkben egy-két tenyésztőnél találkozhatunk ezzel az őshonos fajtával. Görbicz Gábor Ferencbe a nagyszülei nevelték bele az állatok szeretetét. Felesége nagyszüleinél is voltak állatok, így könnyebb volt elkezdeniük a közös utat Inotán, a Baglyas-hegyi Tenyészetben, ahol 2013-tól először komondorokat és házi nyulakat tartottak, majd kecskéket is, és 2016-ban lettek tagjai a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesületének.

Görbicz Gábor Ferenc és felesége jelenleg tíz tenyészállatot nevel a Baglyas-hegyi Tenyészetben. Hazánk egyetlen védett, őshonos nyúlfajtájának méretes példányaival több országos, valamint helyi érdekeltségű kiállításon, mezőgazdasági szakkiállításon vettek már részt, ahol díjakat is nyertek.

Ne féljünk az állatoktól

– Magyar emberként azt vallom, hogy tartsunk magyar állatot, és segítsük fenntartani az őshonos fajtákat. Nálunk úgy csapódik le a hazaszeretet, hogy magyar óriásnyulaink és komondoraink vannak, erre büszkék is vagyunk. Nekünk az állatok tartása rengeteg örömet okoz. Nagyon örülünk, hogy értéket teremthetünk, és az egészséges táplálkozás irányába segíthetjük az embereket, vagy akár terápiás jelleggel mutathatjuk meg, hogy nem kell félni az állatoktól, az állattartástól – összegzi hitvallását Gábor, aki 2018-ban volt az év férfi, míg felesége, Bea az év női tenyésztője.

Nemzeti kincsünkről elmeséli, hogy a gazdák több mint száz éve tenyésztették először a magyar óriásnyulat, amely jól elfért akár a tehenek mellett az istállóban. A viszonylag gyorsan növekvő fajta egyedei jól alkalmazkodnak a puritán körülményekhez: gazdasági abrakon, szénán és vízen elélnek, de itt, a tenyészetben ki­egészítő takarmányként kapnak a szezonjában káposztát és répát is.

A felnőtt példányok sztenderd súlya 5,5–7,5 kiló közötti lehet, tehát van hús rajtuk bőven. Az egyik legegészségesebb húsféleség a nyúlhús, de az emberek többsége nem akarja megenni a „cuki” nyulakat, mert sajnálja őket.

– Amikor egy kiállításon megemlítem, hogy jót lehet harapni a húsából, akkor ott a beszélgetések 90 százaléka elhal. Annyira eltávolodtak az emberek a nyúlfogyasztástól, hogy még a gondolata is elborzaszt sokakat. A városi ember kevés állatvágást lát, és az a probléma a nyúllal, hogy nagyon sokan sajnálják, holott az egyik legegészségesebb a húsa – teszi hozzá.

Két lábra állt a bak

Elárulja azt is, hogy a szaporulatból a tenyésznyulak kiválasztásakor figyelembe veszik Nógrádi Ferenc nyúlbíráló véleményét is, aki édesapja révén már 1972 óta részt vesz a magyar óriásnyúl tenyésztésében. A versenyeken a fajta esetében fontos, hogy hengeres legyen a nyúl teste, a füle 17 centiméternél nem lehet hosszabb, emellett nagyon fontos a szőr minősége is, minden pontos részlet a fajtasztenderdben megtalálható. Öt színváltozatban tenyésztik: a leginkább elterjedt a vadas, sötétszürke vagy vasszürke (vasderes), de előfordul fekete, fehér és sárga színben is.

Az inotai szaporulatban időnként egyéniségek is feltűnnek. Például 2018-ban a debreceni Farmer Expón állítottak ki egy növendék bakot, amelyikről szenzációs fotók készültek. Két lábra állt, nézelődött, ásítozott, a bírálóasztalon pedig felcsapta a fülét, igazi „közönségnyúl” volt, még a bírákat is lenyűgözte.

A házaspár több országos rendezvényen járt már az óriásnyulaival, és azt tapasztalta, hogy a kisállatokat bemutató sátrakban csak fordultak egyet a látogatók, és már mentek is tovább. Nem volt esélyük arra, hogy megszólítsák az embereket. Ezért felesége előállt egy háztáji állattartást népszerűsítő kreatív játszóház ötletével, ahol leülhetnek a gyerekek, játszhatnak, alkothatnak, növendék nyuszit simogathatnak, miközben a szülők elbeszélgethetnek a tenyésztőkkel, akik így népszerűsíthetik az állattartást.

Náluk megsimogatható

A nyugodt vérmérsékletű, gyerekcentrikus nyuszikkal jártak már óvodákban, bölcsődékben. A járvány előtt tartottak állatterápiás foglalkozást a polgárdi idősek otthonában, ahol szintén óriási sikerük volt a nyusziknak. A házaspár tervezi egy olyan telephely létrehozását, ahol régi paraszti környezetben mutathatja be a kecskéket és nyuszikat nagy térben, állatsimogatóval a várpalotai Józan-Szőlőhegyen.

A kistermelő Gáborék kecskesajttal és fürjtojásokkal is készülnek az ünnepekre, de élő nyuszikat nem adnak el.

– Húsvétra nem adunk bérbe és nem adunk el növendék nyulat. Megfelelő védekezés mellett bárkit szeretettel várunk itt, a saját környezetükben, ahol megnézhetik őket, megsimogathatják a kisnyulakat, de annak nem vagyunk hívei, hogy az ünnepekre elvigyék, mert túl nagy stressz érheti őket. Élő állatokról beszélünk, meg kell adni nekik azt a nyugalmat, amelyre szükségük van – vélekedik a Baglyas-hegyi Tenyészet tulajdonosa.