Kardosréti kaszálók – Lovasok veszik meg az illatos hegyi réti szénát

A Hanich család gazdaságában szakítottak a bevett szokásokkal és egy régebbi hagyományhoz tértek vissza: bakonyi területeikhez, a körülményekhez jobban alkalmazkodnak, a természeti adottságokkal összhangban végzik a talajművelést és az állattartást. Ez így ráadásul hatékonyabb, ennek következtében jövedelmezőbb. Ezért tartott náluk Kardosréten gazdaságbejárást és kaszálóbemutatót a Sersia Farm és a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, meghívva több gazdát. Együttműködnek ugyanis az említett szakmai szervezetek a kaszálók kialakítása, az abrak nélküli takarmányozás, az állatnevelés során Hanichékkal.

Őseink tudták, melyik tábla, melyik növénynek kedvez, mit hova érdemes vetni, hasonlóképp a Bakonyra az erdőgazdálkodás, a legeltetésre alapozó állattartás volt jellemző – hangzott el a találkozón, amelyen közelről bemutatták az aubrac szarvasmarhát. Minden résztvevő tapasztalhatta, mennyire nyugodtan, kezesen viselkednek az állatok. Az aubrac fajta nem túl ismert, pedig tulajdonságai alapján nagyobb figyelemre lenne méltó. A XVII. században Franciaország déli részén, középhegységben benedek rendi apátság kezdte tenyészteni, főleg a húsa miatt, de jó tejtermelő is, teje különleges sajt alapanyaga. A hegyvidéki kitettebb, köves talajú részeket is jól hasznosítja, búzaszínű a szőrzete, feketék körmei, szarvvégei, füleinek körvonalai. Jellegzetesek erős lábai. Százhetvenezer ilyen állatról lehet tudni, a hazai négy-öt tenyészetben pár száz nevelkedik. 

Jól érzi magát a Bakonyban, Hanich Zalán tapasztalatai szerint könnyen ellik, ezért a gulyában hagyják ilyenkor is a teheneket, s mivel jó borjúnevelők, borjúóvodáztatásra sincs szükség, az anyák mellett a legelőn lehetnek a kisebb állatok. A tulajdonos arról szintén beszélt, hogy náluk már a harmadik generáció abrak nélkül nőtt fel. Hat és fél, hét hónaposan értékesítik a borjakat, külföldre adják el. Náluk szakaszos a legeltetés, más-más völgybe, rétre engedik a csodás bakonyi tájakon az állatokat és télen sem kell istálló a marháknak, akkor is csak réti szénát kapnak. A szabad ég alatt töltik ezt az időt is, kazlakkal körberakva. Pár tucatnyi állatból áll jelenleg a gulya, de hamarosan százra szeretnék növelni az anyatehenek számát. 

Egyelőre a családi gazdaság bevételének kisebb része származik az állattartásból, a nagyobb része abból, hogy szénát értékesítenek. A gabonatermesztéssel már korábban felhagytak, százhatvan hektárjuk harmada legelő, a többi kaszáló. Takarmány előállításának céljával sokféle pillangóst, herét, fűféléket tartalmazó, fajgazdag legelő-kaszáló magkeveréket vetnek. Az így termelt szénából jut a marháiknak, de a csúcsminőséget, a nagyobb mennyiséget lovasoknak adják el, külföldre is.