Manókeresésre indulhatnak a cseszneki vár látogatói

Mitológiai, mesebeli lényeket, azokat ábrázoló alkotásokat lehet megkeresni több hazai várban, van, ahol háromfejű sárkányt. Ezért gondolta azt Amberger Dániel várkapitány, hogy legyen hasonló a cseszneki erődítmény romjai közt. A manószobrok története egészen nagyszülei megismerkedéséig nyúlik vissza.

Rimányi Zita

Manópár: Karcsika és Terike a bakonyi tájat csodálja

– Nagymamám kiskoromban mesélt nekem arról, hogy a nagypapámmal a cseszneki várba jártak fel a faluból randizni, az öreg kőfalakról nézték a naplementét, beszélgettek, tekintetük a távolba kalandozott. Ez adta számomra az ötletet a manópárhoz, róluk is neveztük el a kézen fogva ábrázolt, a tájat csodáló manóalakokat, Karcsikát és Terikét – tájékoztatta lapunkat Amberger Dániel, aki már ma is játékra biztatta a bakonyi erődítmény romjaihoz ellátogatókat, keressék meg a fémszobrokat. Senkinek nem lesz rögtön egyértelmű, hol találhatók, ugyanis csak mintegy húsz centiméter magasak, ahogy a manók is aprók. Azért is illik az alkotás ide, mert valóban már évtizedekkel ezelőtt más helybeliek és távolabbról érkezők, fiatal szerelmesek is jártak ide ismerkedni, nemcsak a várkapitány felmenői. S manapság is bőven akad példa erre.

Rónaszéki Zoltán fémszobrász rögzítette a hulladékokból készült manószobrokat a cseszneki vár falára

A különleges művet ma helyezte el készítője, Rónaszéki Zoltán cseszneki fémszobrász a várban, az egyik falszakaszra, azt az említettek okán nem árulhatjuk el, pontosan hova rögzítette. Azt igen, hogy oda, ahol a várkapitány nagyszülei egykor gyakran elidőztek az udvarlás, a széptevés idején. Még szépíteni fogja hamarosan a környezetét, de pár turista, aki ma érkezett a bakonyi faluba, már elindult a manókeresésre. A művész ezúttal is fémhulladékokat használt alapanyagként.