Feltérképezik a porvai pálosok föld alá került nyomait

Azt tudjuk, hogy a pálosok a mai Porva területén jelen voltak, a rend viszonylag kései alapítású monostorát akkor hozták létre itt a fehér barátok, amikor a rend már nagy befolyással bírt hazánkban. Aztán a XV. században épített falak közti szerzetesi életnek a Bakonynak ezen a részén is a török idők vetettek véget. A klastrom helye is nagyjából ismert, levéltári adatokból, korábbi vizsgálatokból. Ezt szeretnék most a kutatók pontosítani, a pálosok porvai, föld alatti hagyatékát alaposabban feltérképezni, meghatározni. Ugyanis ehhez évről évre korszerűbb eszközökkel rendelkeznek. Szakkifejezéssel élve roncsolásmentesen dolgozhatnak, azaz ásni sem kell mindig, vagy csak sokkal kevesebbet, mint a korábbi feltárásokkor. A közvélekedéssel ellentétben ugyanis nem a tárgyak a fontosak, hanem az információk. S azért is érdekes a mostani kutatás, mert a Magas-Bakonyban régészeti feltárás nem sok volt eddig. 

Minderről Veinperlné Kovács Andrea porvai polgármester tájékoztatta lapunkat, aki a napokban fogadta a településen a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársait, akik elmondása alapján szeretnék többek közt megtudni azt is, hol helyezkedett el a monostorhoz tartozó misézőtemplom, a műhelyek, a malmok, a középkori falu. Érzékeny műszerekkel úgynevezett geofizikai kutatást végeztek, talajradaros, magnetométeres és fémkereső berendezéssel. Ezek egyike hasonlított egy fűnyíróra, négy kerekének köszönhetően tolhatták a felszínen a régészek. Az így nyert képek, a talaj alatt kirajzolódó falak elhelyezkedése már felcsigázta őket, hamarosan visszatérnek folytatni a feltérképezést. Lapunkban nyomon követjük munkájukat, beszámolunk a fejleményekről.

– Porva területe már korán lakottnak számított, de ha arról több ismerettel rendelkezünk, hogy mi lehetett itt a honfoglalás korában és az Árpád-korban – márpedig a vizsgálatok során erről is nyerhetünk új adatokat, ráleletnek bizonyítékokra a régészek –, akkor az erősítheti a helyiek kötődését a településhez, jobban magukénak érezhetik. Számomra ebből a szempontból is fontos a most kezdődő tudományos munka. Szeretnék majd azzal is foglalkozni, hogy a föld alatti falak feltérképezésének eredményét miként mutathatjuk be később a helyieknek, az idelátogatóknak. Akár készülhet egy olyan program, amely révén QR-kódokat lehet majd okostelefonnal leolvasni, és akkor a mobil képernyőjén kirajzolódik, hogyan nézhetett ki az a hely a középkorban, ahol épp a telefont a kezében tartó áll, láthatóvá válik, milyen épületrész lehetet ott – mondta el bizakodva terveikről a faluvezető.