Vissza a házi száraztésztához, a séf segítségével (képgaléria)

Számos műhelyfoglalkozást szerveztek már a zirci Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban, többféle népi és más kézműves mesterségek fogásait lehetett itt már elsajátítani. Száraztésztakészítést viszont először oktatott az intézményben szakember, de már tervezik a hasonló képzéseket, mert az elsőt többen lelkesen fogadták. Így februárban várhatóan a fánksütést tanítja meg háziasszonyoknak  Somogyi Tamás séf, a Pápai Szakképzési Centrum Reguly Antal Szakképző Iskolájának és Kollégiumának vendéglátás oktatója.

Egyelőre térjünk vissza a száraztésztákhoz. Azt kérdeztük meg a séftől, miért érdemes magunknak, otthon nekiállni a konyhában a levesbe valónak és hasonlóaknak, ha meg is vehetjük azokat. Szerinte a házilag készült vitathatatlanul finomabb és laktatóbb, így kevesebbet kívánunk belőle, és már harminc deka lisztből nagyobb adag lehet. Rögtön felelevenítette, amit gyerekként átélt, s biztosan sokan mások is felidézhetik, hogy látták még kiskorukban, ahogy hajlott hátú nagyszüleik remegő kézzel, nagy késsel vágták a finommetéltet. A műhelyfoglalkozáson is gyúrták, nyújtották a tésztát a résztvevők. Utóbbi feladatnál segít a kézzel hajtható készülék, amivel aztán a darabolást is elvégezték. Így lett a tésztából cérnametélt vagy alakultak ki a szélesebb csíkok. Lehet ezt gép nélkül is kivitelezni, de ahhoz gyakorlat kell, annak a kezében van már a mozdulat, aki ilyenkor egyformán szépre metéli a hosszú, keskeny csíkokat. Van persze olyan berendezés is, amibe az összetevőket kell csak beletenni, szinte minden mást elvégez, dagaszt is és kijön belőle a spagetti, a csigatészta.

Mindezt szárítás után papírdobozokba lehet rakni, úgy tárolni felhasználásig. Somogyi Tamás azonban kicsit színesítette a folyamatot. Főtt céklát, parajt és édesburgonyát pürésített, azokat tette hozzá a száraztészta alapanyagaihoz. Ilyenkor kevesebb tojás kerül az összetevők közé, hiszen a zöldséggel nedvességet is adnak hozzájuk. Kipróbálják?