Ehető az év vadvirága? Bemutatjuk a költői nevű, úszóhínárban élő fehér tündérrózsát

Magyarországon 2011-ben indult az Év Vadvirága mozgalom, a 2024-es faj kiválasztása is szavazással történt, a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület honlapján, és a szervezőt ebben a Magyar Biológiai Társaság támogatta. Az egyesület közleménye szerint a fehér tündérrózsa hazánk úszóhínár-társulásainak jellegzetes tagja. Elsősorban iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő, de lassan folyóvizekben is megjelenik. Vastag gyöktörzsével az aljzatban gyökerezik. Levelei 15–30 centiméter átmérőjűek, fényes zöldek, kerekdedek, tojásdadok, válluk mélyen bemetszett, szélük ép. Virágait zöld csészelevelek és fehér sziromlevelek alkotják. 

Levelei és virágai akár három-négy méter mély vízből kinőve a víz felszínén úsznak. A virágok megporzás után a víz alá buknak. Júniustól szeptemberig virágzik.

Hazánkban leggyakrabban a Tisza és a Dráva völgyében, a Kisalföldön találkozhatunk vele. Európában általánosan elterjedt. Helyenként a gyöktörzsét és a magjait is fogyasztották, gyógynövényként használták. A tündérrózsákat a világ mindenhol a megtisztulás és újjászületés szimbólumának tartják. Tudományos nemzetségneve a görög mitológiából származik, a Herkulesért meghalt féltékeny nimfáról kapta. A magyar tündérrózsa elnevezés pedig költői hasonlat: virágai a víz felszínén lebegő tündérekhez hasonlók. Vizes élőhelyeink általános leromlása, eltűnése veszélyezteti. Hazánkban 1993 óta védett.

– A fehér tündérrózsa ritka, szórványos előfordulású a Bakony állóvizeiben és helyenként a Balaton nádasöbleiben. Gyakran hibridizálódik, keveredik más, dísznövényként telepített tündérrózsafajokkal, így megtalálható a mesterséges tavakban is – mondta el lapunknak Sinigla Mónika botanikus-muzeológus, bakonyi kutató.