Tényleg elfeledett kor? Római emlékek a Kelet-Bakonyban (képgaléria)

Nem csupán a Balaton-felvidék, de annak tágabb térsége is lakott terület volt már a római korban is, ezt számos régészeti lelet vagy ma is látható építmény bizonyítja. Például egy elfeledett hajmáskéri híd, amely a Séd patak felett ível át, és melynek alapjai a római korig nyúlnak vissza. Valójában egy impozáns, háromlyukú híd ez, amit megtekintésre javasolunk.

Benkő Péter

A Csárda-híd méretét tekintve valószínű, hogy a Séd pataknak egykor bővebb lehetett a vízhozama

Fotó: Fülöp Ildikó/Napló

„Méretei és kialakítása végett méltósággal uralja a környezetét” – olvashatjuk a község honlapján. Valóban az, emlékeimben él az a kettesfogathajtó verseny, melyet vagy huszon-egynéhány éve rendeztek, s a végén a fogatok felhajtottak a hídra. Páratlan látvány volt, egy videókazettán ma is őrzöm a tévéfelvétel másolatát.

Egyszóval Hajmáskér – annak ellenére, hogy elsősorban tüzérlaktanyájáról, vasúti csomópont jellegéről, egykori szovjet lakótelepéről (is) közismert, tartogat számos meglepetést. A Csárda-híd tehát az egyik, méretét tekintve valószínű, a Séd pataknak egykor bővebb lehetett a vízhozama. Ugyan nem eredeti állapotában, hanem bazaltkövekkel újjáépítve láthatjuk a hidat, az alapok már bizonyítottan álltak a római korban. De a közeli Seghegyen és Berekalján ugyancsak ebből az időből származó tanyák romjait lelték fel.

Elfeledett hajmáskéri híd

Fotók: Fülöp Ildikó

S ha más régészeti érdekességekre is kíváncsiak vagyunk, látogassunk át a közeli Sóly községbe, ahol későbbi korok látványosságai mellett egy másik, szintén a Séd patak vize felett átvezető, római kori alapokon nyugvó hidat találunk. Ha pedig még továbbmegyünk, a következő község, Királyszentistván határában egy úgynevezett gazdasági villa maradványai rejtőznek, melyek eredetét a II-IV. századra vezetik vissza.