Nem cél versenyre kelni az importtal, mondta el a nagygyimóti sajtkészítő

Hazánkban kiemelt figyelmet élvez a trappista, ezt támasztja alá, hogy a sajt és túró termékkategórián belül a trappista sajtok értékesítési aránya eléri a 30 százalékot. Pedig érdemes lenne tovább látni a trappistánál, hiszen több mint 4000-féle sajtot készítenek világszerte.

Mindezt Barthné Horváth Natasa nagygyimóti sajtkészítő­től tudtuk meg. Mint mondta, a magyarok rendszerint reggelire, illetve vacsorára fogyasztanak sajtot, és kifejezetten kedveltek a füstölt fajták. Ezzel szemben a franciáknál a főétkezés gyakori alapanyaga a sajt, sőt, desszertként, sütemény helyett vagy bor mellé is szívesen fogyasztják.

– Hagyományos magyarországi sajttípus többek között a Mosoni csemege, az Óvári, a Lajta és a Pannónia. Ezeknek hazánkban fejlesztették ki a készítési metódusát, sajnos korlátozás nélkül özönlenek be az országba az ezekre a típusokra hajazó nyugati sajtok. Nehezíti a helyzetet a Csermajori Tejipari Technikum bezárása, ahol ezeknek a sajtok gyártási technológiáját tanították – fejtette ki. Hozzátette, a magyar kézműves sajtkészítők közül többen igyekeznek visszahozni a köztudatba ezeket a jellegzetes ízvilágú magyar sajtokat.

A sajtkészítő kiemelte, a kistermelőknek nem céljuk versenyre kelni a beáramló importáruval, hiszen teljesen más vevőkört céloznak meg. – Nagyon népszerűek a köztudatban a kis sajtműhelyek, de nem könnyű stabil vevőkört létrehozni. Sokan leginkább vásári áruként, ajándéktermékként tekintenek a kistermelők által készített sajtra. Nehéz kialakítani a vevőkben azt az igényt, hogy lecseréljék a bolti trappistát egy kézműves sajtműhely vagy sajtmanufaktúra által előállított félkemény sajtra, ami sokkal jobb minőségű, teljesen más a vitamin- és az ásványianyag-tartalma – magyarázta.

– Nem a hazai sajtfogyasztás mértéke, hanem a minősége adja a fő problémát. Nagyon fontosak ugyanis a felhasznált alapanyagok, lényeges, hogy milyen tejből készül az adott sajt vagy egyéb tejtermék. Hatalmas különbséget jelent ugyanis az a minőség, amit a kistermelők próbálnak visszahozni. Jól látjuk, milyen hátrányokkal bír a nagyüzemi, zárt rendszerű állattartás, ahol előfordulhat, hogy génkezelt, génmódosított szójával etetik az állatot. Ez növelheti a tejallergia kialakulásának kockázatát is. Éppen ezért álltunk rá arra, hogy a szabadban, a friss levegőn tartsuk az állatokat, ahol kedvükre legelhetnek, és nem kapnak antibiotikumokat sem – emelte ki Barthné Horváth Natasa.

A sajtkészítő rámutatott, nagyon is ajánlatos tejtermékeket fogyasztani, hiszen rengeteg ásványi anyaghoz és vitaminhoz juthat így a szervezetünk, továbbá az inzulinrezisztencia, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük ezáltal.

Hozzátette, bátran próbáljunk ki olyan tejtermékeket, melyeket korábban még nem kóstoltunk, a sajt szó hallatán pedig ne asszociáljunk rögtön a trappistára. – Nagyon széles a kínálat, a lágy sajtoktól kezdve a füstölt félkemény sajtokig, de camembert-t, mozzarellát és grillsajtot is készítünk. Emellett természetesen tej, kefir, joghurt, vaj és tejföl színesíti a palettát – fejtette ki Barthné Horváth Natasa, a Szent Vendel Sajtműhely vezetője.