finomságok erdőből, mezőből

2019.11.19. 11:00

Eső után kevés gomba

Végre megérkezett az eső, ami legalább részben pótolta a talajból hiányzó csapadékot. Azt viszont senki sem tudja, hoz-e ez a csapadék gombadömpinget. A gombák esetében óvatosan kell bánni a szabályokkal, ráadásul rengeteg babona és tévhit él a gombák gyűjtésével, étkezési értékével kapcsolatban is.

Sági Ági

Fotó: Sági Ági/Napló

Talán a legrégebbi, mérgekkel kapcsolatos babona az, hogy a méregtől az ezüstkanál megfeketedik.

– Hiába dugdosnánk a gombapörköltbe az ezüstkanalat, a méregtől nem feketedne meg. Vannak viszont ehető gombák, amik megfeketednek, mint például az érdestinóruk, vagy megkékülnek, mint például a barna tinóru, ami ehető és árusítható gomba. A rizikék egyik azonosító bélyege, hogy a tejnedv megzöldül-e, a csiperkéknél nem mindegy, hogy a sárgulás milyen intenzív és milyen gyorsan történik. A mérgező karbolszagú csiperke gyorsan krómsárga lesz, de az ehető gumós csiperke is sárgul, csak lassan és nem olyan élénk színűre – mondja Kelli Lajos, a Veszprémi Piac és Vásárcsarnok gombaszak- ellenőre.

Mint meséli, sok a tévhit a gombákkal kapcsolatban, melyek időről időre felbukkannak egy-egy gombavizsgálatnál. Sokan gondolják azt, hogy minden fán termő gomba ehető. Igaz, hogy sok gyógyhatású fagombát ismerünk, például a júdásfülgombát, a laskagombákat, de a mérgező világító tölcsérgomba, a kénvirággombák, a turjángombák és a kígyógombák közül is sok fán termő gombát ismerünk. Régóta tartja magát az az elképzelés is, hogy „amit a csiga megrágott, az biztos nem mérgező”.

– Sajnos egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a csigarágta gomba nem mérgező. Gyakran lehet találkozni megrágott gyilkos galócával is. Az az igazság, hogy az alacsonyabb rendű élőlényekre másképp hatnak a gombamérgek, mint ránk, emberekre. Sokan hiszik azt, hogy ha valaki egyszer már megevett egy bizonyos gombafajt, és nem lett baja tőle, akkor azt már mindig megeheti. Létezik egyéni érzékenység is, és vannak hosszú lappangási idejű mérgezések is, például a mérges pókhálósgomba-mérgezés lappangási ideje 2–17 nap is lehet, ráadásul a méreg felhalmozódik a szervezetben – tette hozzá a szakember.

Kelli Lajos szerint sokan hiszik, hogy egy folyásban vagy egy boszorkánykörben csak egyféle gomba nő. Pedig a különböző talajszinteket különböző gombafonalak szövik át, melyek időnként egyszerre hoznak termőtestet. Ilyenkor előfordul, hogy az ehető és a

mérgező csiperke egymás mellett nő ki a földből.

Kelli Lajos szerint sok a tévhit a gombákkal kapcsolatban
Fotó: Sági Ági/Napló

A hozzáértő gombászokat mindig elkeseríti, ha felrúgott, eltaposott gombát látnak. Tudni kell, hogy mint minden élőlény, a gomba is fontos része az ökoszisztémának, és szükség van rá, akár ehető, akár mérgező. Sokat veszekednek a gombászok egymással is azon, hogy késsel kell levágni a gombát, vagy ki kell fordítani a földből. A szakellenőr véleménye szerint mindkét megoldás jó lehet. Ha ismeretlen gombát gyűjtünk és szakellenőrhöz készülünk vele, ne szedjünk belőle rögtön kilókat, csak néhány teljes példányt, mert az azonosító bélyegek gyakran a tönk alján találhatók. Akár óvatosan kifordítjuk, akár levágjuk a gombát, ne bolygassuk feleslegesen az élőhelyét. Valószínűleg a klímaváltozással függ össze, hogy egyre kevésbé vehető biztosra az őszi esők utáni gombabőség.

– Gombadömpingről sajnos nemigen beszélhetünk, de néhány őszi gomba már megjelent. Most a lilatönkű pereszkéből jön a legtöbb vizsgálatra, de hoznak szegfűgombát is még, és most volt egy hullám a mezei csiperkéből. Egyelőre a tipikus őszi gombák hiányoznak: nincs még rizike, se fenyőpereszke, de én azt mondom, örüljünk, hogy végre volt egy kis eső, és egy szép őszi kiránduláson találhatunk néhány gombát is – fejezte be Kelli Lajos.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!