Nőtt a lakosság pénzügyi tudatossága a válság alatt

A legtöbb európai országban a fiatalokat és a kisgyermekes szülőket érinti legnagyobb mértékben a gazdasági visszaesés, hazánkban azonban a többi csoporthoz képest nem romlott jelentősebben a szülők helyzete. Az Intrum, Magyarország és Európa vezető credit management (kockázat-, kinnlevőségkezelő) vállalata idén másodjára vizsgálta a koronavírus-járvány és a recesszió hatásait az európai fogyasztók pénzügyeire.

Az ősszel elkészült Európai fogyasztói fizetési jelentése alapján az európai országok nagy részében javult a lakosság pénzügyi helyzete az első hullám óta, de még mindig nagyon sokan érzik a válság hatásait. A legutóbbi, tavasszal végzett felmérésen még az európai válaszadók 54 százaléka jelezte, hogy csökkent a jövedelme tavalyhoz képest, ősszel már a válaszadók 35 százaléka számolt be erről. Magyarországon a tavaszi 60-ról 41 százalékra csökkent azon válaszadók aránya, akik kevesebbet keresnek, mint egy éve.

A friss felmérés megerősítette, hogy hazánkban a fiatalokat erősebben érintette a recesszió, mint az idősebbeket: a 18 és 21 év közöttiek 60 százaléka, a 22 és 37 év közöttiek fele számolt be bevételei csökkenéséről. Az 55 és 64 év közöttiek körében ez az arány már csak 37, a 65 év felettieknél pedig 17 százalék. A kisgyermekes szülők az átlaghoz képest jobban aggódnak anyagi helyzetük miatt.

– A magyar szociális támogatási rendszer kiemelten támogatja a kisgyermekes szülőket, ennek köszönhetően a magyar szülők relatív helyzete jobb a többi európai országgal összevetve – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. – A válság idején folytatódott a szülőknek járó támogatások kifizetése, tavasszal egyszerűsödtek a babaváró támogatás és a csok feltételei, ezek a támogatások elegendőek voltak arra, hogy levegyék a pluszterheket a szülők válláról.

A piaci folyamatok, elsősorban a munkanélküliség, különösen a legfiatalabb szülőknek okoznak gondokat – árulta el.

A jövedelemcsökkenés ellenére a számlafizetési képességet nem érintette jelentősen a válság, a legtöbb háztartásnak nem okoz a tavalyinál nagyobb gondot a számlafizetés.

Nem csökkent jelentősen a magyar válaszadók megtakarítási képessége sem. Bár kevesebben vannak, akik a jövedelmük jelentős hányadát képesek félretenni, összességében nőtt a megtakarítók aránya az elmúlt évben, 67-ről 70 százalékra. A legtöbb európai országban egyébként hasonló a helyzet, csak Görögországban, Ausztriában és Olaszországban csökkent a havonta megtakarítók száma.

– A válságra a fogyasztók többsége magas fokú pénzügyi tudatossággal reagált. A többség csökkentette kiadásait, kerülte a kockázatos hitelfelvételt és próbálta növelni megtakarításait. Tavalyhoz képest sokkal több válaszoló nyitott arra, hogy fejlessze pénzügyi tudását – tette hozzá Deszpot Károly, aki szerint a tudatosság valószínűleg meglátszik majd a karácsonyi kiadásokban is: idén a válaszadók közel fele költene kevesebbet ajándékokra, mint a korábbi években.