A pilóta nélküli légi járműveké a jövő, de nem mindenre használhatók

Mit jelent a precíziós mezőgazdaság?

– Ez tág fogalom: minden olyan technológiai fejlesztést magában hordoz, amely elérhető az agráriumban a világon, és segíti a mezőgazdaság munkáját. Ennek egyik sarokköve már sok országban és remélhetőleg hamarosan hazánkban is a dróntechnológia.

Milyen feladatokra lehet bevetni a távirányítású légi eszközöket ezen a területen?

– A szaknyelv monitoring-, azaz megfigyelődrónnak ismeri a különböző típusú táv­érzékelővel felszerelt pilóta nélküli légi járműveket. Ezek egyike a permeteződrón, amely jelenleg törvényen kívüli állapotban van az Európai Unióban és Magyarországon is. Ez azt jelenti, hogy csakis a szakhatóságok által kiadott kísérleti engedéllyel végezhető velük tevékenység egy meghatározott területen. Erre azért van szükség, hogy létrejöhessen a használatukra vonatkozó szabályozási rendszer, melyen az EU-ban és hazánkban gőz- erővel dolgozik a hatóság. A hagyományostól a multispektrális távérzékelőkig felszerelt gépekkel növényegészségügyi és talajegészségügyi felméréseket is lehet végezni. Mit is jelent ez? Egy adott területen GPS segítségével pontosan be tudjuk azonosítani, hogy hol és milyen betegsége van egy kultúrnövénynek, így a növényvédő szer célzott kijuttatásával kezelhetjük a megbetegedéseket. Ennek nyomán csökken a kultúrnövények állományának ve­gyi anyagokkal való terhelése. Van olyan drón, amelyik egyszerre képes felmérési és permetező feladatokat is ellátni, de „egyszerűbb” légi eszközök segítségével is lehetőség van vízterhelés, vadkár, megbetegedések felderítésére vagy színképelemzésre.

Miben más egy mezőgazdasági drónpilóta feladata, képzése, mint egy átlagos felhasználóé?

– A mezőgazdasági drónpilóták képzésére még nincs kialakult tematika, de az biztos, hogy a sokat emlegetett uniós drónrendelet és a magyarországi szabályozás egyértelműsítette, hogy minden olyan eszköz, amely veszélyes anyagot szállít, és/vagy ezt ki is szórja, az tanúsított, azaz a legszigorúbban szabályozott a pilóta nélküli légi járművek között. A magyar légügyi törvény kimondja, hogy minden műveletért a távpilóta felel: csak úgy tud valamiért felelni, ha megfelelő képesítése van. Aki permeteződrónnal repül, annak jó aviatikai készségekkel kell rendelkeznie, és értenie kell ahhoz a rendszerhez, amely a vegyi anyagot kiszórja. Olyan szakképesítésre van szükség, amely felhatalmazza őket ezen anyagok kezelésére, tárolására. Emellett értelmezniük kell a szoftverek által készített adatokat, hogy kielemezzék.

Miért jobbak ezek a drónok, mint a korábbi technológiák?

– Egyrészt a taposási veszteség nulla, hiszen nem érintik a talajt, másrészről megvalósul a vegyi anyag célzott kijuttatása. Ha egy traktort ráküldünk a földre, le fog permetezni 240 hektárt akkor is, ha csak 50 négyzetméternyi a permetezendő rész. A drónokkal a kultúrnövényzet vegyianyag-terhelése redukálódik, ami az embereknek is jó, hiszen nem eszünk agyonkemikáliázott növényeket.

Vannak olyan országok, ahol gyakori a drónos permetezés?

– Görögországban az olajfákat már szinte csak drónokkal permetezik, de említhetnénk Franciaországot is, ahol négy-öt éve Provence-ban dolgoztak az EU országai közül először multispektrális rendszerrel fel­szerelt géppel. Náluk a szőlőültetvényeket permetezik.

Mikorra válhat megszokottá hazánkban a drónok használata a mezőgazdaságban?

– Az első legális repülésekre fél éven belül kerülhet sor, nyáron pedig elkezdődhet ezen rendszerek üzemi szintű használata.

Oktatásban és gyakorlatban?

– Ez párhuzamosan fog zajlani. Furcsán hangozhat, hiszen hogy csinál az ember valamit, amire még nem képezték ki? A válasz egyszerű: hazánkban több olyan magánszemély és cég is van, akik/amelyek ezzel a technológiával már dolgoztak a kísérleti engedélyüknek köszönhetően. Attól, hogy a szabályozási környezet nem kellő ütemben tudja követni a technológiát, még utóbbinak mennie kell.

Nem veszik el a drónok a mezőgazdaságban évtizedek óta dolgozó emberek munkáját?

– Sehol sincs leírva, hogy egy drónpilótának húszévesnek kell lennie. Aki egy százmilliós kombájnnal el tud bánni, egy permeteződrónnal vagy egy multispektrális kép­alkotóval felszerelt drónnal is képes lesz megbirkózni. Húsz-harminc évvel ezelőtt még igénylést kellett beadni az otthoni telefonra. Akkor még senki sem gondolta volna, hogy ma már egy nagymama zsebében is ott lesz az okos­eszköz. Ez a technológia senkit sem szorít ki a munkájából, a most a mezőgazdaságban dolgozó generációnak ez segítség lesz, hiszen a drónok nem mindenre jók. Sok területet nem tudnak teljes mértékben felváltani. A mezőgazdasági pilóták attól tartottak, hogy most nekik végük, mert jönnek a drónok. Ez nem igaz! A permetező­drónok napi kapacitása 40-50 hektár, az ő megalkotásuknál az alapkoncepció a teraszos és lépcsős földművelési struktúrák vegykezelése volt. Nem az a feladatuk, hogy egyben száz hektárokat lepermetezzenek, erre továbbra is a traktor vagy a repülőgép lesz a legmegfelelőbb eszköz.