A történelmi léptékű támogatásokkal óriási lehetőségek kapujában áll az agrárium

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a 2021-es évet röviden értékelve elmondta, kihívásokkal teli, sok nehézségekkel tarkított esztendő volt, melyre sajnos az időjárási viszontagságok (tavaszi fagyok, aszály), a madárinfluenza és a sertéspestis hatása, valamint a járványügyi veszélyhelyzet egyaránt rányomták bélyegüket. Szinte nem volt olyan ágazat, amelynek ne kellett volna valamilyen problémával szembesülnie. Az állattenyésztési ágazatok kiemelten nehéz évet zártak a takarmányárak emelkedésével, a felvásárlási árak csökkenésével. A járvány hatásait például a kézműves sörfőzdék vagy a vízi szárnyasokat tartók kifejezetten megsínylették az éttermi fogyasztás visszaesése miatt.

– Ugyanakkor az agrár- és élelmiszergazdaság képes volt olyan értelemben jól kezelni a vírushelyzetet és a lezárásokat, hogy fennakadás nélkül tudta fedezni az ország élelmiszerigényét. Sok lehetőség nyílt előttünk tavaly. Büszkeségünk, amit szervezésben, támogatáspolitikában elértünk. Elég csak a magasabb pályázati forrásokra, a jogi környezet változására, az új családi gazdasági vagy adózási rendszerre gondolni. Kijelenthető, hogy hazánkban a világ legjobb mezőgazdasági adózása van. Siker a téli trágyázási tilalom lerövidítése: kezdete október 31-ről november 30-ra módosult, így egy hónappal tovább lehet trágyázni a földeken. A növények vegetációja érzékelhetően igazodik a telek enyhüléséhez, és „éhesek” még novemberben is. Májusban ismét sikeresen megrendeztük az ország legnagyobb szántóföldi szakmai rendezvényét Mezőfalván, több mint húszezer szakmai látogatóval. Előre tudtunk lépni az (eleddig kezelhetetlen tulajdonosi szerkezeteket előállító) osztatlan közös tulajdon kezelésében is, év végén pedig elfogadtuk a gazdaságok egészben történő átadását biztosító jogszabályt, ami fontos kiegészítő lépés a generációváltáshoz. Büszke vagyok a falugazdász-hálózatra, ugyanis az Európai Unióban mi voltunk az egyetlen ország, amely határidőre le tudta adni az összes támogatási kérelmet a pandémia alatt, 2020-ban és 2021-ben is. Kiváló eredmény, hogy az Aldi és a Lidl felhívásunkra bizonyos termékcsoportok esetében vállalta, hogy, kizárólag hazai árut értékesít, s várjuk további áruházláncok együttműködését – sorolta az év kedvező történéseit Győrffy Balázs, kiemelve, hogy részben a NAK szorgalmazására az állam a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4265 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére 2027 végéig. Összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére a következő években. Mint ismeretes, a NAK 2018-ban kiadott többéves fejlesztési javaslatcsomagjában kezdeményezte a Vidékfejlesztési Program (VP) nemzeti társfinanszírozásának emelését.

– Örvendetes, hogy a kormány meghallgatta a kérésünket, és 80 százalékosra emelte a nemzeti társfinanszírozást. Erre nemhogy Magyarországon, de az EU-ban sem volt még példa. Az intézkedés nyomán 4265 milliárd forintot, soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnak. Az előző hétéves ciklusban nem egészen 1500 milliárd forint állt csak rendelkezésre, a döntés tehát a korábbi VP-források megháromszorozását jelenti. Például az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) keretösszege 360 milliárd forintra nőtt, ami meghaladja az előző két ötéves támogatás összegét. Ez egy óriási lehetőség a magyar vidék számára. A fejlesztések vonatkozásában tehát nem a források rendelkezésre állása, hanem a jó ötletek jelentik majd a szűk keresztmetszetet. Akkora esélyünk van arra, hogy itt nyugat-európai színvonalat érjünk el agrártermelésben, élelmiszer-feldolgozásban, mint még soha nem volt, úgyhogy muszáj ezt a vissza nem térő lehetőséget felelősen kihasználnunk – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, a hatékonyság és a versenyképesség szempontjából nem szabadna munkaerő-létszámtartáshoz kötni a pályázatokat, hanem az automatizáció és a robotika irányába kéne lépni. A munkaerőhiány amúgy is ki fogja kényszeríteni ezen lépéseket.

– A támogatások összegéből mintegy 3000 milliárdhoz ugyanannyi önerőt kell majd biztosítania a gazdáknak. Például eszközbeszerzések, élelmiszeripari beruházások esetén. Hogy megvan-e erre az abszorpciós képessége a gazdaságnak, nagy kérdés. Reméljük, hogy egyrészt a hitelképesség, másrészt a vállalkozások tartaléka képes majd fedezni. A bankoknak érdekük, hogy egy ekkora pénzkihelyezésben partnerek legyenek, és vonzó megoldásokkal, konstrukciókkal jelentkezzenek. Ha mindez teljesül, akkor sokan fognak pályázni, beadni fejlesztési igényeket. Fontos, hogy valóban életszerű, versenyképességnövelő, gazdaságélénkítő hatású pályázatokat támogassunk. Célunk, hogy mind az alapanyag-előállításban, mind pedig az élelmiszer-feldolgozásban olyan hatékonyságot érjünk el, hogy méltó ellenfelei lehessünk és ár-érték arányban felül tudjunk kerekedni azon külföldi versenytársakon, akik most jelentős mennyiségű, jellemzően feldolgozott élelmiszeripari termékeket hoznak be az országba. Szerencsére jól teljesítettünk az elmúlt időszakban, jók a trendek, komoly fejlesztésekkel ténylegesen felzárkózhatunk az európai élelmiszer-gazdaságok versenyében az élbolyhoz. Nyilván ehhez nem csak fizikai, de szellemi tőkére is szükség van. Azt látjuk, a képzés megújításában is komoly elhatározások, lépések vannak – fejtette ki Győrffy Balázs.

Mint mondta, a forrásokból a gazdák sok esetben műtrágyát, vetőmagot vesznek, a termelés vonatkozásában a különböző precíziós eszközök, digitalizációs megoldások (például a parcellához kapcsolt termelési adatbázis) jöhetnek szóba, melyek komoly informatikai hátteret és nyitottságot igényelnek. A generációváltás a veszélyek mellett tehát lehetőségeket is hordoz, hisz a fiatalok a digitális eszközöket ösztönszerűen használja.

– A NAK ezért is vállal vezető szerepet az agrárinnováció terén. A TechLab nevű kezdeményezésünk számos kézzelfogható eredményt produkált az elmúlt évben is: túl vagyunk a második nagyvállalati-startup inkubációs programunkon, mely során olyan piacképes fejlesztések indultak el a szektorban, melyek javítják a gazdálkodók hatékonyságát. Nagyszabású szakmai eseményt rendeztünk, ahol szélesebb körben, gyakorlati példákon keresztül ismerhette meg a közönség azon agrárdigitalizációs megoldásokat és trendeket, melyek gazdaságilag értelmezhetőek és valós eredményre képesek. Mindemellett több száz egyetemistát, pályakezdő fiatalt is megszólítottunk különböző események során, akik kiváló alapot biztosíthatnak a jövő utánpótlásának – fűzte hozzá az elnök.