Határozott lépéseket kérnek a V4-ek agrárkamarái

A Visegrádi Csoport (V4) agrárkamaráinak ülését április 24–25-én tartották a csehországi Brnóban, ahol a Szlovák Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara (SPPK), a Lengyelországi Agrárkamarák Országos Tanácsa (KRIR), a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának (AKČR) vezetői, valamint más szakmai szervezetek vezetői vettek részt. Központi témájuk az ukrajnai mezőgazdasági termékek vámmentes behozatala miatti, mind a négy országot jelentősen érintő drasztikus piactorzulás volt.

Mint ismeretes, hazánk mellett más térségbeli országok is egyoldalúan importkorlátozásokat vezettek már be ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben. A V4 agrárkamarák vezetői továbbra is egységes uniós megoldást sürgetnek, amely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek – miként az tervezett volt és a vámok tavalyi eltörlésének oka volt – elérjék végső, alapvetően EU-n kívüli rendeltetési helyüket. Továbbra is komoly és aggasztó probléma az Ukrajnából vámmentesen beérkező, nem a szigorú EU-s előírások mellett előállított, és ezért akár humán- és állategészségügyi kockázatokat is hordozó gabona, repce, hús, tojás, méz, gyümölcsök és egyéb mezőgazdasági áruk megnövekedett mennyisége, ami óriási dömpinget, áresést okoz a piacokon.

A vámtarifákat és kvótákat a lehető leghamarabb vissza kell vezetni, szükség esetén akár uniós kompenzációs segítséget adva az ukrán gazdálkodóknak – hívják fel a figyelmet a szervezetek.

A V4-tagállamok agrárkamarái is kifejezik szolidaritásukat az ukrán gazdálkodók felé, ugyanakkor felhívják az Európai Bizottság figyelmét, hogy úgy kell segítséget nyújtani, hogy az ne okozzon zavart az uniós mezőgazdasági piacon. Ami kárt pedig már okoztak az átgondolatlan intézkedések, azok terhét közösen kell viselniük az uniós tagállamoknak, támogatást nyújtva az érintett országok gazdálkodóinak.

Bár az Európai Bizottság által jelenleg tárgyalt, a közép-európai gazdálkodóknak juttatandó pénzügyi támogatás a V4-országok agrárkamarái szerint üdvözlendő, de az érintett országok számára javasolt 100 millió eurónál nagyságrendekkel magasabb keretre lenne szükség.