A méhészek nem mernék megenni a nem helyi termelőtől származó mézet – Ön igen?

Újrakezdődött a mézfelvásárlás Magyarországon, egy év szünet után, de a termelőktől jellemzően fele annyiért veszik át, mint amennyibe előállítása kerül – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben. A Tehetsz méh többet! program méhészeinek meggyőződése, hogy az egyetlen megoldás a mézek minőségének szigorú, uniós szintű ellenőrzése lenne, a piacot elborító, olcsó, hamis mézek miatt ugyanis hamarosan csak hobbiméhészetek maradnak hazánkban. Így az ágazat nem biztosít majd megélhetést több mint húszezer családnak, de a baj, a veszély ennél nagyobb. A rovarok globális pusztulása miatt ugyanis a méhészeknek már nem csak a méztermelés a feladatuk, hanem a méhek életben tartása, hogy segítségükkel legyen elegendő növénytermés. A mezőgazdasági és ökoterületek beporzása egyre inkább tőlük függ.

A magyar termelőktől az igazán keresett, jó minőségű vegyes virágmézet legfeljebb öt-hatszáz forintért vennék át most, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa. Közben tonnaszámra, dömpingáron érkezik silány, sokszor cukorszirup alapú, higított méz kontinensünkre, óriási a túlkínálat az egész Európai Unióban. Ha nem megfelelő az ellenőrzés, akkor hamis kerül forgalomba, s tudtán kívül veszi, eszi azt meg a vásárló. 

– Szakmai szervezeteink többször megvizsgáltattak olyan árut, amit méznek árultak és valójában csak kis százalékban tartalmazott. Nem jó ez a vevőknek. Amiatt is sokan rosszul járnának, ha több társunk abbahagyná a méhészkedést, mert nem él meg belőle. Kevesebb lenne a zöldség- és a gyümölcstermés, emiatt drágább is. Több mezőgazdasági termelő már nem él meg nélkülünk, annyira megváltoztak a körülmények. Ahhoz pedig, hogy a méhek, ezek a kis beporzók elvégezzék ezt a feladatukat, etetnünk kell őket és vándorolni kell velük – mondta el Valiczkó Tamás, aki második generációs méhész. Édesapja harminc esztendeig foglalkozott ezzel, ő már tizenöt éve. Szerinte évekig tart a vevőkör kiépítése, tehát csak azoknak jelent most menekülőutat a közvetlen értékesítés, azokat tartja életben, akik eddig is járták piacokra árulni. Több éves árukészlete halmozódott fel, de nem adja oda kilogrammonként öt-hatszáz forintért.

– Csak termelőtől, lehetőleg helyitől, mástól nem vennék mézet, és csak azt javasolhatom mindenkinek, gondolja meg, mit eszik meg. Minket, méhészeket sokan megismerhetnek, sokan ismernek is már, ahogy a mézeinket is – állítja Jutasi Erika méhész és azt hangsúlyozta, hogy a méz olyan értékes anyag, amihez semmit nem kell már hozzáadni, semmit nem kell már tenni vele, amikor a méhek elkészültek vele, addig viszont munkája bőven akad a méhésznek. Úgy véli, nem érte meg hordósan felvásárlónak átadni eddig se a mézet.