A repcéről lemaradtak, az akácban fürdőznek – beporzók és méhészek tavasza

A repcevirágzás idén a szokásosnál jóval korábban kezdődött el, de nem sokkal utána két hét lehűlés következett. Kimondottan rossz volt az idő, így a méhek ekkor egyáltalán nem, aztán csak egy-egy órára repültek ki a kaptárakból virágport hordani. Húszfokos meleg kell ahhoz, hogy a növény mézeljen, és persze a túl nagy hőség sem jó ebből a szempontból, az, mondhatni, kiszippantja a nektárt. Minderről Hegedűs Árpád bakonyi méhésszel beszélgettünk, aki Dudaron foglalkozik méhekkel. A környéken már kibújt a burgonya is a bakhátakból, de egyelőre térjünk vissza a kis, sárga csíkos szorgosokhoz.

– Így repcemézünk idén nem lesz sok. Viszont az akác virágzása szintén korán kezdődött, és elhúzódhat ez az időszak, tovább tudnak erről a növényről virágport hordani a méheink, így akácmézből jó termés ígérkezik, de még ezt sem vehetjük teljesen biztosra, még sok múlik az elkövetkező hetek időjárásán. Csak az a biztos, ami már a hordóban van. Így szoktuk ezt mondani mi, méhészek – szögezte le Hegedűs Árpád.

Az biztos, hogy van dolguk mostanában a beporzóknak, a méhészeknek is, akik egyszer már pergettek, azaz egyszer már szedtek ki a kaptárakból méztermést, de azt szakértőnk nem mondaná, hogy összezavarodtak a kínálatban a kis rovarok, hogy megkeveri őket a szokásostól eltérő ütemű virágzás. Arról szintén beszélt, hogy a széllel küzdenek inkább a méhek. S persze számos tényező miatt csökken a beporzók száma világszerte.

Hozzájárul a beporzók tömeges pusztulásához a klímaváltozás, az idegen fajok megjelenése, a vegyszerhasználat, a járványosnak nevezhető fűnyírás és élőhelyeik eltűnése. Vigyázhatunk rájuk a változatos élőhelyet biztosító kerttel, amelybe többféle virágot ültetünk, meghagyunk. 
A beporzók végzik a virágok megtermékenyítését, és erre szükség van a termesztett növények kétharmadánál. Például a gyümölcsterméskor is hálásak lehetünk Majának és társainak.