Felmentették a sorompót megrongáló kamionsofőrt

2016. október 10-én Mezőlak külterületén a fényjelző nélküli vasúti átjáróban kézzel engedték le a sorompót, közben csengetéssel jelezték az autósoknak, hogy meg kell állniuk az átkelőben. Ekkor érkezett oda a minszki Z. R. K. (52) járművével: pótkocsijának teteje beleakadt a sorompóba, amely megrongálódott, átmenetileg működésképtelenné vált. Az átjáróhoz közeledő tehervonat tilos jelzést kapott, így elhárult a veszélyhelyzet. Nem állapítható meg, mondták ki az ítéletben, hogy a hangjelzés adására és a sorompó leengedésének megkezdésére olyan időben került sor, hogy azt a vádlottnak már a vasúti átjáróba való behajtása előtt észlelnie kellett volna.

A fehérorosz gépkocsivezető a büntetőeljárás alatt nem tett vallomást, mivel kihallgatását megelőzően elhagyta hazánkat. Viszont írt beadványt a bíróságnak, amelyben elismerte, hogy kamionjával megrongálta a sorompót, de ez már akkor történt, állította, amikor kifelé haladt a vasúti átjáróból. Úgy vélte, hogy a sorompó rúdját ráengedték teherautója ponyvás részére.

A rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztották alá kétséget kizáró bizonyossággal azt a tényt, hogy a vádlottnak módjában állt kellő időben észlelni a vasúti átjáró zárását, a sorompó leeresztését. A pápai bíróság egyebek között ezt is leszögezte: sem szemtanúk, sem az okirati bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy az átjáró zárását előre jelző hangjelzés (csengetés) mennyire hallható jól, és mennyi idővel a sorompó leeresztésének megkezdése előtt veszi kezdetét. Továbbá automatikus, vagy szintén kézi vezérelt, mint a sorompó leengedése? Ha kézi vezérlésű, akkor nem zárható ki az emberi mulasztás, késedelem a kezelő részéről.

A Pápai Járásbíróság az összes tényt mérlegelve felmentette a kamionost a közlekedés biztonsága elleni vétség vádja alól. A törvényszék az ügyben helyszíni tárgyalást is tartott, aminek alapján helybenhagyták a döntést.