Új büntetőeljárási törvény: cél az áldozatvédelem

– A jogalkotó munkában az elméleti szakemberek mellett a gyakorlatban dolgozó jogászok, így bírák, ügyészek, ügyvédek, a Belügyminisztérium által delegált szakértők, rendőrök is közreműködtek, és az új büntetőeljárási törvény elfogadását széles szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg – utalt az előzményekre a megyei főügyészség szóvivője.

Gulyás Ildikó kiemelte, cél volt, hogy a jogalkotó még határozottabban a bűncselekmények áldozatai mellé álljon, ezzel biztosítva a sértetti jogok hatékonyabb érvényesítését.

A bíró a titkosszolgálati eszközt engedélyezte vagy megtagadta

A szóvivő a régebbi törvényről elmondta, előfordult, hogy a bíróság a titkos információgyűjtésnél megszerzett adatokat kirekesztette a bizonyítékok köréből, ami esetenként hatott a büntetőügyek eredményére. Ez egyrészt abból adódott, hogy a bűnügyi felderítésnél a titkosszolgálati eszközöknél az egységes törvényi szabályozás hiányzott, másfelől az igazságügyi kontroll kimerült abban, hogy a bíró a titkosszolgálati eszközt engedélyezte vagy megtagadta, de az alkalmazás felügyeletére már nem volt lehetősége.

Az új törvény tartalmazza a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés szabályait, a titkosszolgálati eszközöket egységesen leplezett eszközöknek nevezi. A Be. többletgaranciákat tartalmaz, így megalapozatlan azt feltételezni, hogy a hatóság bárkit kontroll nélkül lehallgathat.

A szóvivő utalt rá, a Be. a nyomozásnál új struktúrát alakított ki, amely az eljárás e szakaszát két részre tagolja: felderítésre és vizsgálatra, köztük a válaszvonalat a gyanúsított kihallgatása jelenti. A felderítésnél a nyomozó hatóság teljes önállósággal rendelkezik. Az ügyész mint a törvényesség őre jelenik meg, így elbírálja a nyomozó hatóság határozata ellen bejelentett panaszt, és ha törvénysértést tapasztal, a határozatot hatályon kívül helyezi.

A vádért az ügyész felel

A gyanúsított kihallgatása után, a nyomozás vizsgálati szakaszában az ügyész szerepe megváltozik: ekkor már irányítási jogköre van, így a nyomozó hatóságot eljárási cselekményekre utasíthatja. Az új szabályozás oka, hogy az eredményes felderítést elősegítő személyi és anyagi erőforrások döntően a nyomozó hatóságoknál vannak, míg a vádért az ügyész felel.

– Ez utóbbira tekintettel a vizsgálati szakban minden eszköznek az ügyész rendelkezésére kell állnia, hogy törvényi kötelezettségeinek eleget tudjon tenni – hangsúlyozta Gulyás Ildikó. Hozzátette: a felderítés „ura” a nyomozó hatóság, azzal, hogy a törvényesség felett ebben az esetben is az ügyészség őrködik, míg a vizsgálat „ura” az ügyész. A szóvivő rámutatott, az új Be. előkészítésekor kiemelt szempont volt, hogy megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak, az Európai Unió áldozatvédelemről szóló irányelvének. A sértett érdekeinek védelméért a Be. a korábbi eredményeket megőrizve erősíti jogait: így az eljárásban bármikor nyilatkozhat arról, hogy a bűncselekménynél milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, kívánja-e az elkövető bűnösségének megállapítását, megbüntetését.

A hatóság az életkoruknál, állapotuknál fogva vagy a bűncselekmény jellegére, a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő kapcsolatukra tekintettel különleges bánásmódot igénylő személyekkel, sértettekkel, tanúkkal szemben számos egyedi igényt is figyelembe vehet. Így biztosíthatja személyes adatok fokozott védelmét, a segítő személy közreműködését, azt, hogy az érintett a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel, például az elkövetővel, ha nem szükséges, ne találkozzon. Változás az is, hogy az új törvény számos, az elszenvedett kár jóvátételét, a sértettet segítő rendelkezést tartalmaz. Ilyen például, hogy az ügyész bizonyos esetekben az egyes intézkedéseit, határozatát az okozott kár megtérítéséhez kötheti.

Az egyezségnek megfelelően emel vádat

A szóvivő aláhúzta: az új Be. az eljárás gyorsításáért eltérően szabályozza azokat az eseteket, amikor az elkövető beismer, és lehetőséget ad arra, hogy további együttműködést tanúsítson, és az általa okozott sérelmet jóvátegye. Ebben a hatóság az idő- és költségmegtakarítás, az elkövető az enyhébb szankcionálás, a sértett jóvátétel miatt érdekelt.

A szóvivő szólt arról, hogy az eljárás gyorsítását célzó, már bevált és jól működő jog­intézmények az új Be.-ben is megmaradtak, és az évekkel ezelőtt Szlovéniában sikeresen bevezetett törvényi szabályozást alapul véve új rendszert is létrehozott a jogalkotó. Ebben az elkövető beismerése és együttműködési szándéka kétféle megegyezéshez vezethet. Egyfelől az ügyész, az elkövető és a védő – a bíróságtól függetlenül – már a nyomozási szakban megállapodást, egyezséget köthet. Ezután az ügyész az egyezségnek megfelelően emel vádat. A bíróság ekkor csak az egyezség törvényességét vizsgálhatja, melyet vagy jóváhagy, vagy ezt megtagadja, de az egyezség tartalmát nem változtathatja meg. A másik esetben a vádemelés után, a bírósági előkészítő ülésen van lehetőség a megegyezésre. Az ügyész ekkor a vádiratban megjelölheti a büntetést és annak mértékét, melyet hajlandó elfogadni, ha a vádlott beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyalásról. Ha a bíróság a vádlott beismerő nyilatkozatát elfogadja, akkor a vádiratban foglaltnál súlyosabb szankciót nem alkalmazhat. A vádlott később is tehet beismerő vallomást, de ilyen kedvezménnyel ekkor már nem számolhat.

– Az angolszász jogrendszerben jellemző és így az amerikai filmekből ismerős alkudozásról a megegyezés egyik válfajánál sem lehet szó, mivel a tényállás és a bűncselekmény jogi minősítése nem lehet a megállapodás része, ezeket az ügyész határozza meg – szögezte le Gulyás Ildikó, a Veszprém Megyei Főügyészség szóvivője.