Bartha László kapta a Polinszky-díjat

Személyre szabott, testhezálló az idei téma, mondta az egyetemen ünnepi köszöntőjében Freund Tamás neuro-biológus, akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke úgy fogalmazott: az emberiség biológiailag nem, csak viselkedésében tud alkalmazkodni az elmúlt évtizedek információrobbanásához. Ez a hatalmas információ-özön felelős a napjainkban egyre gyakoribb stresszes állapotokért, a stressz által okozott pánikbetegségekért, a szorongásért, depresszióért. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 10-20 év múlva egészséggazdasági szempontból a depresszió, a szorongás és ezek szomatikus következményei lesznek a legsúlyosabb betegségek.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora arról beszélt, a tudomány minden történelmi korban emberközpontú volt. Gelencsér András rektor szól arról, hogy a jövő generációira is tekintettel kell(ene) lennünk. Azokra, akik még nincsenek köztünk, de nekik is ugyanezen a bolygón kellene emberi életet élniük. Bár kis országban élünk, a tudományos élet sokszínű, mondta a Veab elnöke. Pósfai Mihály szerint ennek előnye is van:

a tudományos életben szinte mindenki ismer mindenkit, és könnyebb kapcsolatba kerül-ni más tudományágakkal is. Porga Gyula azt mondta, a magyar tudomány nemzeti kincs, a tudomány ünnepe a haladás ünnepe, mozgatórugója a tudós, a kíváncsi ember. A polgármester szólt arról, a magyar tudomány napját 2003 óta ünnepeljük november 3-án, annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. A mai tudósok, kutatók elhivatottságukat, munkájukat ajánlják fel.

Az ünnepségen Kiss L. László akadémikus A csillagászat az űrbe megy – miért jó ez mindenkinek? címmel tartott előadást, melyben többek között űrbéli asztromet-riáról, az Európai Űrügynök-ség közeljövőben tervezett programjairól beszélt.

A tudomány ünnepén vehette át a Polinszky-díjat Bartha László professor emeritus. Bartha László oktatói tevékenysége elsősorban a vegyészmérnökképzéshez kapcsolódik. Szakmai pályája a Veszprémi Vegyipari Egyetem Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszékén kezdődött, melynek 1999 és 2009 között tanszékvezetője volt. Huszonegy szabadalom fűződik a nevéhez.

A Veab Az Év Kutatója- díjjal a régióban tudományos kutatást végző, 45 év alatti kutatók kiváló munkáját ismeri el. Idén Gribovszki Zoltán, Molnár Angelika és Rakszegi Marianna kapta az elismerést. Az ünnepségen kitüntetéseket adtak át, PhD-doktorokat avattak.